A hőszivattyúk tömeges elterjedése az egyik legfontosabb eleme a brit kormány azon tervének, hogy 2050-re elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. A cél az lenne, hogy 2028-ig évente hatszázezer hőszivattyút telepítsenek, szemben a jelenlegi mintegy 35 ezerrel. Azért ilyen lassú a folyamat, mert egyrészt a hőszivattyúk beépítése rendkívül költséges, másrészt pedig egyre nagyobb aggályok merülnek fel a berendezésekkel kapcsolatban.
Az Egyesült Királyságban nincs értelme a hőszivattyúknak olyan régebbi házak esetében, amelyeknek nincs kiterjedt szigetelésük vagy nem önállóak – legalábbis erre figyelmeztet a Bosch UK ügyvezető igazgatója. A Bosch Worcester márkanév alatt hőszivattyúkat és gázkazánokat egyaránt gyárt az Egyesült Királyság piacára, és az ország egyik legnagyobb központifűtés-szolgáltatója, évente több tízezer készüléket ad el. Vonjy Rajakoba szerint a hideg évszakokban jól szigetelt otthonokra van szükség, ráadásul a hőszivattyúknak hely kell a külső egységhez és a tartályhoz is, rengeteg brit lakás pedig egyik követelménynek sem felel meg.
Az Energy Saving Trust szerint egy hőszivattyú megvásárlása és telepítése általában hétezer és 13 ezer font közötti összegbe kerül. Összehasonlításképpen, egy új gázkazán költsége mindössze 570 font plusz a telepítési díj, legalábbis a The Eco Experts weboldal megállapításai szerint.
Vonjy Rajakoba szerint a hőszivattyúk helyett inkább a hidrogénnel működő kazánok jelentenék a megoldást a régebbi házak és lakások esetében, az egyik parlamenti bizottság azonban úgy véli, hogy gazdaságilag egyelőre nem érné meg a hidrogénbe fektetni. A Bosch-hoz hasonlóan a gázipari vezetők is a hidrogént támogatják mint hosszú távú megoldást az otthonok fűtésére.
Ahogy arról korábban a V4NA beszámolt, nem csak az Egyesült Királyságban erősödnek a hőszivattyúkkal szembeni aggályok. Egy tanulmányból kiderült, hogy Németországban a lakóépületeknek csak kevesebb mint a fele alkalmas a készülékek hatékony üzemeltetésére. A készülékeket az alkalmatlan épületekbe is be lehet szerelni ugyan, de gazdaságilag rosszabbul járnak a lakók, mint a mostani rendszerrel.
Egy H energiahatékonysági osztályú régi épületben egy léghőszivattyú hatásfoka 36 százalékkal alacsonyabb, mint egy A++ osztályú épületben lévő hőszivattyú teljesítménye. Ennek jelentős pénzügyi következményei vannak: egy H osztályú, szigeteletlen házban a gázfűtés éves költségei körülbelül 4520 eurót tettek ki a tanulmány során.
Az alternatív fűtési rendszer működtetésére viszont a lakóknak 33 százalékkal többet, körülbelül 5900 eurót kellene költeniük.
