Jelentősen drágulnak a bankszámlák

Idén május 1-jéig tíz bank emeli meg számlaköltségeit a tavalyi infláció miatt. Az egyoldalú díjemelésekre csak a jogszabályok szerint kerülhet sor, ennek betartását az MNB ellenőrzi. Az ügyfeleknek – januárig megkapott éves számlakimutatásuk segítségével is – érdemes áttekinteni számlaterheiket, s számla- vagy akár bankváltással költséget spórolni.

2112074090 Fotó: Final Version Studio

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összegzése alapján 2023. május 1-ig tíz bank növeli a lakossági számlák díjait, ezáltal akár több ezer forinttal is emelkedhetnek a fogyasztók éves terhei. A díjemelések egyes esetekben akár a tavalyi 14,5 százalékos infláció mértékét is meghaladhatják.

A számladíjakat a pénzforgalmi szolgáltatók kizárólag a hitelintézeti, valamint a pénzforgalmi törvények adta keretrendszer betartásával változtathatják meg. A fogyasztók számára a díjakat csak akkor lehet egyoldalúan, számukra kedvezőtlenül módosítani, ha annak feltételeit az ügyféllel eredetileg megkötött keretszerződésben egyértelműen rögzítették.

 A díjemelésre okot adó feltételeket „oklista“ tartalmazza, amelyeket a szolgáltatók jellemzően a keretszerződés részét képező általános szerződéses feltételekben vagy az üzletszabályzatban tesznek közzé – hívja fel a figyelmet a jegybank közleménye.

Az oklisták nem egységesek, ám kivétel nélkül mindegyik tartalmazza, hogy a számladíj az infláció mértékével emelhető. A gyakorlatban azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az előző évi fogyasztóiár-indexet, az intézmények meghirdetik, hogy melyik termékük díjtételeiben érvényesítik azt. A jogszabályok lehetőséget – és nem kötelezettséget – adnak az emelésre. Az éves inflációra hivatkozva az intézmények emellett nem alkalmazhatnak annál nagyobb mértékű emelést.

Amennyiben a fogyasztó úgy dönt, hogy egy másik pénzügyi intézmény szolgáltatását választja, igénybe veheti az egyszerűsített bankváltás lehetőségét.                                                  Fotó: Kurucz Árpád

Az oklistákban ugyanakkor egyéb indokok is szerepelhetnek a díjmódosításra. Előfordulhat például, hogy az intézmények a számukra jogszabályváltozás miatti intézményi többletfizetési kötelezettséget (adóemelkedést) hárítják át jogszerűen. Ilyenkor összeadódhat a több elemből álló emelés mértéke.

Üzleti megfontolásból előfordulhat, hogy a lehetséges mértéknél mérsékeltebb emelést hajt végre egy intézmény. Megeshet viszont az is, hogy egy adott évben (részben vagy egészben) nem módosítja az inflációnak megfelelően díjait, ám a következő évben az előző két év inflációjának megfelelő mértékkel emel. Van példa arra is, hogy egy intézmény nem az éves fogyasztóiár-indexek, hanem a korábbi emelés óta eltelt havi inflációk alapján emel, s így például másfél évnyi pénzromlás hatását érvényesíti.

A jogszabály szerint az egyúttal a számlaszerződést is módosító díjemelést tartalmazó hirdetményt annak hatálybalépését megelőzően két hónappal közzé kell tenni. Ezt a fogyasztók az intézmények honlapján a később vagy a jövőben hatályba lépő hirdetmények között találhatják meg. Ezekben a szolgáltatóknak meg kell jelölniük a díjemelés okát, s átláthatóvá kell tenniük a módosuló díjtételeket.

A közlemény rámutat arra is, ha egy ügyfél jogszerűtlennek tartja a bankja által vele szemben megtett díjemelést, első lépésként célszerű írásban panaszt tennie annál. Amennyiben ezt az intézmény elutasítja, az MNB-hez fordulhat jogorvoslatért.

A díjemelések jogszerűségét az MNB folyamatosan felügyeli, és jogsértés gyanúja esetén vizsgálatot indít, illetve indokolt esetben akár jogszabály-módosítási javaslatot is megfogalmazhat a jogalkotónak a fogyasztói érdekek védelmében.

Az elmúlt években a pénzügyi szektor jogkövető magatartását nagymértékben erősítette az MNB-nek a díjemelésekkel kapcsolatos 2013–14. évi vizsgálatsorozata. Ez összesen 142 intézménynél állapította meg a pénzügyi tranzakciós illeték áthárításához kötődő jogszabályellenes díjemelést. Az MNB intézkedése révén akkor – 1,86 milliárd forint bírság kiszabása mellett – az intézmények négymilliárd forintot térítettek vissza az ügyfeleknek. 

Ennek is köszönhetően az elmúlt években a díjemelések szabályszerűségét áttekintő folyamatos felügyelés során nem merült fel olyan intézményi magatartás a téma kapcsán, amely vizsgálat indítást tette volna szükségessé.

A különböző számlák közt akár egy bankon belül is lehetnek érdemi díjkülönbségek, amit a díjemelések még inkább felnagyíthatnak. Ezért az ügyfeleknek érdemes áttekinteni a számla után általuk 2022-ben fizetett teljes költséget – utal rá a jegybank. Ehhez segítséget nyújt a pénzügyi intézmények által idén január 31-ig a nekik megküldött díjkimutatás, amely a tavalyi tranzakcióikat összesíti, s amely révén nyomon követhetők a fizetett díjak. A díjkimutatást alapul véve az adott ügyfél saját tranzakciós szokásai alapján az MNB Bankszámlaválasztó kalkulátorávaló valamennyi ma elérhető számlatermék összehasonlítható. Amennyiben a fogyasztó úgy dönt, hogy ez alapján egy másik szolgáltató számlatermékére kíván váltani, igénybe veheti az egyszerűsített bankváltás lehetőségét. A bankváltásról szóló döntés előtt viszont az adott ügyfélnek érdemes figyelembe venni, hogy eddigi intézményénél van-e olyan szolgáltatás – például az, hogy egy jelzáloghitelhez kötődő kamatkedvezmény fejében bizonyos összegű jövedelme oda érkezik –, amelynek feltétele a jelenlegi számla megléte.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Final Version Studio)