Ezzel párhuzamosan a kamatok is megnégyszereződtek. Aki tehette, elhalasztott az ingatlanvásárlást, az ingatlanfejlesztők pedig behúzták a féket. Az erejükön felül eladósodott családok jelentős fogyasztásmérséklésbe kezdtek, amihez hozzájárult az energiaköltségek drasztikus emelkedése is. A háború nyomán kialakult gazdasági visszaesés az egész unióban megviseli a kiskereskedelmet, ugyanakkor a szektorban Svédország már 15 hónapja alulteljesít az euróövezet országaihoz képest is. Közben a munkanélküliség a 2022-es 7,5 százalékról 2024-re várhatóan 8,2 százalékra emelkedik, míg az unió egészében egytized százalékponttal, 6,1 százalékra csökken ugyanebben az időszakban.
A magas munkanélküliségi rátának, illetve a növekedésének oka elsősorban a bevándorlásban keresendő. A tízmilliós országban, ahol már a lakosság közel húsz százaléka bevándorló-hátterű, egyes becslések szerint hétszázezer olyan munkaképes korú migráns van, aki részben vagy teljes egészében az állam gondoskodására szorul, azaz nem tudja eltartani magát és családját.
A nagyvonalú támogatási rendszer hatalmas terhet ró a svéd gazdaságra: 2020-as adatok szerint évi 270 milliárd svéd korona (kilencezermilliárd forint) annak a közvetlen költsége, hogy az emberek munka helyett ellátásban részesülnek. Bár a jelenlegi jobbközép-liberális kormány a segélyezés szigorítását tervezi, egyelőre ez a kiadás még nem csökkent, hanem tovább nőtt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!