Az Európai Bizottság tavaszi prognózisa szerint a huszonhét tagállam közül Svédországnak vannak a legrosszabb kilátásai: gazdasága idén fél százalékkal zsugorodni fog. A 2023–2024 közötti kétéves időszak egészét tekintve, a nemzeti össztermék növekedését és a munkahelyeket is beleértve, a svéd gazdaság nagyon rossz állapotban van. Az előrejelzés megjegyzi, hogy a szigorodó gazdasági feltételek és a magas infláció súlyosan megnehezíti a háztartások költségvetését, csökkenti a lakáskeresletet és visszafogja az építkezést és a kiskereskedelmet. Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a magas infláció még egy darabig megmarad.
A gazdasági visszaesést elsősorban a kereskedelem és az építőipar zsugorodása okozza, amely leginkább a lakosság visszafogott fogyasztására vezethető vissza. A háztartások rendkívül eladósodottak, a svédek az elmúlt években majdnem ingyen jutottak jelzálogkölcsönhöz.
Így 2020-ban történelmi mélységbe csökkent a ráta, átlagosan 1,29 százalékért lehetett hitelhez jutni a svéd statisztikai hivatal szerint. Az igen alacsony kamatkörnyezet hatására az ingatlanárak hosszú évekig meredek emelkedést mutattak, az elmúlt évben viszont megfordult a folyamat. Tizenkét hónap alatt országosan a lakások ára 9,1, míg a családi házaké 12,7 százalékkal csökkent, de például a fővárosban ennél nagyobb esést mutattak az ingatlanárak. Az ingatlanfejlesztők és -tulajdonosok fájdalmát tovább növeli a tény, hogy az infláció harmincéves csúcsra ugrott, miközben a svéd korona rekordalacsony szintre süllyedt az euróval szemben.
