Hivatalos ünneppé tennék a ramadán végét egy európai országban

A svéd baloldali média több muszlim és kevesebb keresztény ünnepet szorgalmaz.

Gábor Márton
2023. 05. 21. 6:00
Eid al-Fitr in Sweden
STOCKHOLM, SWEDEN - JUNE 4 : Muslims perform Eid al-Fitr prayer at Fittja Mosque in Stockholm, Sweden on June 4, 2019. Eid al-Fitr is a religious holiday celebrated by Muslims around the world that marks the end of Ramadan, Islamic holy month of fasting. Atila Altuntas / Anadolu Agency (Photo by Atila Altuntas / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Fotó: Anadolu Agency via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A muszlimokra és a befogadásukra való tekintettel, az iszlám ramadán hónapot lezáró muszlim ünnep, az eid al-fitr legyen hivatalos ünnepnap Svédországban – javasolta a svéd baloldali C-tidningen című újság. A javaslat továbbá tartalmazza azt is, hogy a svédek számos hagyományos és keresztény ünnepnaptól, például a mennybemenetel napjától váljanak meg, mert azokat már egyre kevesebben ünneplik. A baloldali média egy másik ötlettel is előrukkolt, miszerint az állam törölje el az összes hagyományos ünnepet, és az extra szabadnapokat ezek után úgy ossza, hogy bármilyen vallási ünnepet megünnepelhessenek az emberek.

A Centrum Párthoz köthető lap azzal érvelt javaslata mellett, hogy Svédországnak teljesen semlegesnek kell lennie minden vallással szemben, függetlenül attól, hogy gyakorlatuk és értékeik mennyire illeszthetők bele a svéd társadalom mindennapjaiba. 

A cikk szerzője Elias Rosell arra mutatott rá, ódivatúnak hat, hogy a skandináv országban a keresztény ünnepeket előnyben részesítik. Hozzátette: a végső célnak annak kellene lennie, hogy az ünnepekhez kapcsolódó napokat a gyakorló hívők száma szerint osszák ki a felekezetek között. Vagyis, hogyha Svédországban több a vallásos muszlim, mint a vallásos keresztény, akkor az iszlámnak több napot kellene kapnia.

A felvetés annak tudatában tűnik különösen érdekesnek, hogy a vallásukat rendszeresen gyakorló személyek döntő többsége továbbra is keresztény Svédországban. Ez azt jelenti, hogy a teljes, mintegy 10,42 milliós népességnek több mint a hatvan százaléka tartozik valamilyen felekezethez, míg a muszlimok aránya nagyjából két százalék körül mozog. Felvetődik továbbá az a kérdés, hogy az ünnepek elosztása során az ateisták, akik a teljes népesség 33 százalékát teszik ki, hogyan lesznek arányosan képviseltetve.

A tömeges illegális bevándorlás következtében nemcsak a skandináv országban, hanem egész Nyugat-Európában nő a muszlimok aránya, korábban már Németországban is volt szó a ramadán végének ünnepnappá nyilvánításáról. Hosszas egyeztetések után, Berlin 2020-ban – a német szövetségi kormány korábbi belügyminisztere, Thomas de Maizière kezdeményezésére – bejelentette, hogy a keresztény ünnepek mellett a ramadán befejezését is ünnepnapnak nyilvánítják.

Borítókép: Muszlimok imádkoznak egy stockholmi mecsetben a ramadáni böjt végén (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Atila Altuntas)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.