A pénzpiaci helyzet is érdemben változott 2022-ben. Az évtizedes távlatokban is magas áremelkedés letörésére az Egyesült Államokban és Európában is határozott kamatemelési ciklus kezdődött a központi bankok részéről, ugyan némileg eltérő ütemezéssel. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedet kezdetben jellemző agresszív megközelítés mostanra enyhült, ezzel szemben az Európai Központi Bank (EKB) kommunikációja a kezdeti késlekedés után mára határozottabb lett. A fejlett országok jegybankjait az időközben csökkenő infláció és az Egyesült Államok bankrendszerében bekövetkezett csődesemény sem tántorította el a kamatemelések folytatásától – emlékeztet a magyar kormány konvergenciaprogramja. Az abban olvasható elemzés rámutat: az EKB megítélése szerint a maginfláció alakulása továbbra is erős árnyomást sugall, ezért indokolt a szigorú megközelítés. A világ vezető jegybankjainak adatvezérelt hozzáállásából adódó bizonytalanság mindazonáltal a belföldi monetáris politika mozgásterére is hatással van.
A régió, illetve az Európai Unió más országaihoz hasonlóan a magyar monetáris politika fókuszában az infláció leszorítása áll. A központi bankok ezzel kapcsolatban Európa-szerte ugyanazzal a kihívással szembesültek.
Bár az áremelkedés mértéke évtizedek óta nem látott szintre emelkedett, annak hátterében elsősorban külső, kínálatoldali hatások állnak. A kamatok emelése az inflációs várakozásokat és a belső keresletet ugyan visszafogja, azonban nem hatástalanítja az áremelkedés mögötti legfőbb tényezőt, ami az energiaárak emelkedése. Így a kamatemelések a kereslet-eredetű ársokkokhoz képest kevésbé direkt módon hatnak az infláció célhoz való közelítésében, ugyanakkor a magas kamat a reálgazdaság oldalán érdemi lassulással jár – írja a program.
