Navracsics Tibor kiemelte: miközben úgy gondoljuk, hogy az ország homogén egység egyebek mellett kulturális, történelmi és etnikai szempontból, ez a regionális fejlődés szempontjából nem mondható el.
Meggyőződése szerint az a széttartó fejlődés, amely ma már egyértelműen látszik a magyarországi régiók között, már korlátot szab a fejlesztéspolitikának.
– Amennyiben megtartjuk a központosított fejlesztéspolitikai logikát, akkor Magyarországon nőni fognak a területi különbségek − mondta, hozzátéve, hogy a közép- és nyugat-dunántúli területek esetében már lehet látni, hogy megcsappan a fejlődés lendülete.
Az esemény fókuszában a Szigetköz és a Csallóköz mint turisztikai terület szerepelt. Ezzel kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy a szigetközi térség Győr úgynevezett funkcionális városrészeként jelenik meg. Ebbe a térségbe beletartozik tágabb értelemben Mosonmagyaróvár is.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy Győr nemzetgazdasági szempontból fontos, ugyanakkor kényes helyzetben is van. A megyeszékhely az egyik legfontosabb motorja a Budapesten kívüli nemzetgazdaságnak, sok szállal kötődik az autópálya révén a fővároshoz, ugyanakkor fontos, hogy önálló gazdasági centrum is lenni tudjon.
A Budapest–Bécs–Pozsony háromszög közepén helyezkedik el, ahol meg kell találnia a helyét − mondta, hozzátéve, hogy óriási várospolitikai feladat, hogy a város megmaradjon ipari, gazdasági központként, ugyanakkor ne tegye tönkre a környezetében lévő térségeket.
Bonyolult, de inspiráló feladat is, hogy úgy definiálják ezt a térséget, hogy egyszerre tudjon megfelelni az ipari kihívásoknak, valamint a helyi fejlesztéseknek és közösségnek is − mondta.
A területfejlesztési miniszter szerint ennek a feladatnak természetes intézményi keretet adna a fejlesztési tanácsok keretrendszere.
