A diákmunka ma már nem csupán zsebpénzt jelent: a huszonöt év alattiak foglalkoztatását jövedelemadó-mentességgel ösztönzi a kormányzat, míg a nyugdíjasoknak csak személyi jövedelemadót kell fizetniük, ha munkát vállalnak – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából, amelyben a huszonöt év alatti korosztály munkaerőpiaci helyzetét, foglalkoztatottságát vizsgálta. Tavaly csúcsot döntött a betöltetlen álláshelyek száma, csaknem kilencvenezer üres álláshelyet regisztrált a statisztikai hivatal az év során, ahova kerestek munkavállalót. A figyelem egyre inkább ráirányul a munkaerőpiac perifériáján lévő csoportokra, úgy mint a fiatal (15–24 évesek) és idős (65 éves és idősebb) korosztály bevonására, vagy épp a nők munkaerőpiaci integráltságának fokozására, a kisgyermeket nevelők visszatérésének segítésére.
Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs
A tanulmány kiemeli, a diákmunkának számos előnye van mind a fiatal, mind a társadalom szempontjából. Diákok esetében egyebek mellett a pénz értékének megtanulása, különféle munkahelyi készségek elsajátítása, melyek a későbbi munkakeresésük során hasznosnak bizonyulhatnak. Társadalmi szinten pedig a gazdaságot serkenti a fiatal korosztály fogyasztása, adózásuk esetén (Magyarországon adómentességük van) az állami költségvetési bevétel növelése.
A cégeknek is előnyös a diákok foglalkoztatása, idehaza részint a jövedelemadó-mentesség miatt, részben pedig azért, mert a diák vagy gyakornok később állandó munkatárssá válhat, akit már nem kell betanítani.
A diákmunka mellett szóló érvek egyike, hogy a hosszú távú fiatalkori munkanélküliség csökkenti az élethosszig tartó keresetet, növeli a jövőbeli munkanélküliség kockázatát, növeli a bizonytalan foglalkoztatás valószínűségét.
