Szólt arról is, a mostani csökkenő, de az év egészét tekintve még magas infláció indokolja a béremeléseket. A béremelések jellemző időszaka ugyanakkor az év eleje, azonban ahol nem történt bérfejlesztés, vagy csak kismértékű, ott szükség van év közbeni korrekcióra.
Bár a vállalkozásoknak nem a bérek emelése a célja, de meg kell kötni a kompromisszumot, hogy a munkavállalók életszínvonala ne csökkenjen jelentősen – emelte ki Regős Gábor. Hozzátette azt is: – A béremelések kigazdálkodása a cégek feladata: ebben segíthet, hogy a gazdaság lassan, fokozatosan visszatér a növekedési pályára.
Ez egyben a munkaerőhiány fokozódását is jelenti, azaz ismét nő a verseny a munkaerőért, ami ki is kényszeríti a béremeléseket. Összességében tehát idén általános béremelésre már nem számítunk, de ahol szükség van rá, ott remélhetőleg meglépik. Hasonló történt tavaly is – jegyezte meg Regős Gábor –, több helyen voltak utólagos béremelések, ám ez az átlagbér alakulását csak pár százalékponttal módosította.
A közgazdász már nem számít további (jelentős) kormányzati fogyasztás vagy foglalkoztatásösztönzőre, több okból sem. A foglalkoztatás terén nincs is rá szükség, sőt egyre inkább az a kérdés, hogy honnan lesz a nagyberuházásokhoz elegendő munkaerő. Másfelől fogyasztásnövelő intézkedés szintén csak olyan lehet, ami nem kerül pénzbe, hiszen a költségvetésnek nincsenek szabad forrásai – ilyen intézkedés volt egyébként a Szép-kártyán lévő források felhasználásának megkönnyítése: ez lehetővé teszi a pénz kiskereskedelemben való elköltését, ami egy előre hozott fogyasztást jelent.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!