Elárulta a jegybankelnök, hogy mi várhat a magyar gazdaságra

Varga Mihály a BKIK Nagyvállalati Klub meghívottjaként cégvezetők előtt beszélt a magyar gazdaság jövőjéről. A zárt körű eseményről egyedül a Világgazdaság tudósíthatott.

Varga Mihály jegybankelnök Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Varga Mihály felhívta rá a figyelmet, hogy az uniós szankciókról már kevesebbet beszélnek, pedig 

továbbra is tény, hogy a szankciós politikából az EU jött ki a legrosszabbul. 

Ez minden szankcióval terhelt területen jól látszik, de az energia különösen ilyen: az EU addig jutott, hogy fel kell gyorsítani a zöldátállást, de hogy ebből hogyan lesz versenyképesség, az még mindig nem derült ki – mondta a jegybankelnök. 

Idézte Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének szavait, aki szerint Európának komolyan kell vennie az egyeztetéseket Amerikával. Ezért azt javasolja, az EU ajánlja fel, hogy vesz fegyvereket, mezőgazdasági termékeket és energiát az USA-tól cserébe a vámtarifák meg nem emeléséért. – Ennek valóban van realitása, csak az EU-ban valahogy senki nem akarja felvenni a fonalat – vélekedett Varga Mihály. 

– Mindenki kicsit a dackorszakát éli, hogy változzon meg az USA stratégiája. Csakhogy ez láthatóan nem változik

– mutatott rá az MNB elnöke.

Konkrét számokat közölt a tavalyi gazdasági növekedés kapcsán. Elmondta, hogy 

• az EU egyszázalékos növekedést ért el,
• az USA 2,4 százalékosat,
• Kína pedig 4,7-et. 

Ezzel szerinte le is lehet írni, hogyan áll a verseny a világban, márpedig a magyar gazdasági stratégiát ebből kell levezetni.

Ezek várnak a magyar gazdaságra Varga Mihály szerint

Varga Mihály ezt követően tért rá a magyar gazdaság értékelésére. Rámutatott, hogy Magyarország rendkívül exportkitett ország, ezen a listán a 34–35. pozícióban áll, miközben népessége szerint csupán csak 94. 

Nekünk sokkal fontosabb a globális piac, mint azoknak, akiknek a kitettsége a belső piac felé tolódik, ilyen Lengyelország

– fogalmazott. 

Elmondta: a jegybank forgatókönyve szerint az infláció 2025-ben a 4,5–5,1 százalék közötti tartományban alakulhat, de lefelé és felfelé mutató kockázatok is látszanak globálisan. Erről a jegybanki vezetők között sincs egyetértés. A márciusi magyar inflációs adat, a 4,7 százalék megfelel a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak, de ez még nem jelenti azt, hogy az év következő időszakában drasztikusan vissza fog esni az inflációs pálya. 

A gazdasági növekedés az 1,9–2,9 százalékos sávban lehet, azonban kiemelte a negatív kockázatokat. 

Szerinte ugyanakkor a második felében erőteljesebb növekedés következhet be. Ha minden jól alakul, az idei GDP-növekedés az 1,9–2,9 százalékos tartomány felső irányában realizálódhat.

A magyar gazdaság nehéz időszakon van túl, a remények szerint kifelé jön ebből. Ha a beruházások megmozdulnak, akkor 2026–2027-re tolódhat át a dinamikusabb növekedés, ha a külső tényezők is lehetővé teszik. 

Az új gazdaságpolitikai akcióterv, kiváltképp a Demján Sándor-program és a családi adókedvezmények kiszélesítésének gazdasági hatása az idén 0,1–0,2 százalékkal élénkítheti a GDP-t, de 2026-ban és 2027-ben ugyanez már 0,7–0,8 százalék is lehet.

Majd Varga Mihály fontos számot közölt, és elárulta, hogy ha csak a vámtarifa hatását számolja, az akár 0,5 százalékot tud levenni a magyar GDP-ből.

Ehhez kapcsolódóan egy kérdésre reagálva rámutatott, hogy meg kell találni azokat a csatornákat, amelyek a jó amerikai–magyar politikai együttműködést lebontják konkrét gazdasági előnyökre is. – Ez azonban nem a jegybank feladata – tette hozzá. 

Varga Mihály mindemellett arról is beszélt, hogy két faktorban nagyon erős a magyar gazdaság, és ebben bízhat is.

• A foglalkoztatottság: 4,7 millió ember dolgozik, ami nagyon magas,
• a belső fogyasztás élénkülése: ez tavaly ősz óta tart, és ez látszik a hitelezésen is.

Ez a két elem mindenképpen a gazdasági növekedést segítheti 2025-ben. – Ha ehhez fel tudna zárkózni a vállalati hitelezés és a beruházási hajlandóság, akkor az idén nem is lenne sok gondunk. De természetesen nehezebb beruházási döntést meghozni ilyen bizonytalan környezetben, tehát van feladata bőven mind a monetáris, mind pedig a kormányzati gazdaságpolitikának – mondta.

Első helyen az árstabilitás

Az MNB-elnök nyomatékosította, hogy amíg az árstabilitást el nem érik, addig az a legfontosabb cél, hogy az infláció a 2–4 százalékos toleranciasávban teljesüljön. Tehát amíg a 4,7 százalékos inflációból nem lesz minimum négy százalék, addig nagyon fegyelmezett monetáris politikát folytatnak. – Mindig kérdezik, mikor kezdjük csökkenteni a kamatot. Minden csak viszonyítás kérdése. A török jegybank most emelte 42-ről 46 százalékra, ehhez képest a mi 6,5 százalékos kamatunk csaknem statisztikai hibahatár – humorizált.

Komolyra fordítva a szót, leszögezte, hogy természetesen nem a török kamatszint a mérce, hanem a szomszédos országoké. Emlékeztetett rá, hogy pozitív reálkamatot kell a megtakarítói oldalon biztosítani, mert akkor lehet megtakarításra ösztönözni, majd ebből lehet beruházási hiteleket transzferálni és állampapírokat eladni. A jegybank ehhez az irányhoz fogja magát tartani. 

Belátható ideig együtt kell élni a jelenlegi kamatokkal, viszont jelezte, hogy a jövő héten kamatdöntő ülés esedékes, amelyen újra fogják értékelni a helyzetet, mert van egy-két kedvező fejlemény:

• az EKB 25 bázispontos lazítása,
• a lengyel jegybank gazdasági élénkítésre tett utalása,
• valamint a márciusi kedvező inflációs statisztika.

De ezek a borús égbolt legszélét világosítják csak ki. – Meglátjuk, hogyan dönt a monetáris tanács, amelynek én csak az egyik tagja vagyok. Alapvetően azt gondolom, hogy a jegybanknak a márciusi üzeneteket kell folytatnia – jegyezte meg Varga Mihály.