A kormány számára a kutatócsoportok által készített modellek szerint 2030-ra az új berendezések több mint nyolcvan százaléka hőszivattyú lesz, a fennmaradó húsz százalékot távfűtéssel kívánják fedezni. Ahol mindez nem áll rendelkezésre, „napkollektoros és hibrid rendszerek, amelyek fosszilis tüzelőanyaggal működő rendszert hőszivattyúval kombinálnak” is szóba jöhetnek. A hidrogénre alkalmas gázkazánok telepítése is lehetséges, de ha nem áll rendelkezésre hidrogén, akkor egyre nagyobb arányban biogázzal kell működniük, ami drágítja őket. Szóba kerülhetne még a klímaalapú fűtés, ám a kutatók ezt szorosan nem sorolnák ebbe a kategóriába. Nem mellesleg jelentős áramigénye van, ahogyan a hőszivattyúknak is, az egykori áramexportőr Németország jelenlegi helyzetét pedig jól mutatja, hogy jelenleg importra szorulnak.
Teljesen ellentmondásosan és nagyon radikálisan történik az átállás, azonban nem gondolnánk, hogy visszaállnának az atomenergiára – vélekedett Pásztor Szabolcs és Sárdi Gergő az erőltetett ütem és a gázfelhasználás lakosság körében bevezetendő tilalma kapcsán. A németeknél ugyanis nagyon nagy az atomenergia elutasítottsága, még akkor is, ha 2022-es közvélemény-kutatások szerint egyre többen hajlanának a reaktorok élettartamának kitolására és a nukleáris energia további növelésére. Akkor lenne valószínűbb a visszatérés, ha mindez kormányzati támogatást élvezne, amely jelenleg nehezen elképzelhető. Alapvetően a feszültséget az okozza, hogy szükség van a struktúraváltásra, azonban a jelenlegi energiamix és a gazdaság szerkezete nem teszi lehetővé azt, hogy nagyon rövid időn belül komoly változásokat lehessen tenni ráadásul fenntartható módon.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!