Nem csupán az tehet jót kétszeresen, aki gyorsan ad. Nyugat-Európában már több évtizedes hagyománya van, Magyarországon pedig 2011-ben jelentek meg a Cseriti adományboltok (az angol charity, azaz jótékonyság magyarba átültetett formája). A legnagyobb hazai adománybolt-hálózat név szerint is a Cseriti, amelynek tizenkét fővárosi egysége van. Működési célja kettős, hiszen a tárgyak újrahasználata egyszerre csökkenti az évente keletkező hulladék mennyiségét és javítja a rászorulók életminőségét.
A környezetvédelmi hatás számokban is jól mérhető, a Cseriti honlapján az áll, hogy a boltoknak és leadóknak köszönhetően évente több mint négyszáz tonna ruha, negyven tonna könyv és számos egyéb tárgy marad tovább használatban azzal, hogy nem kidobják, hanem olyan helyen adják le őket, ahonnan a rászorulókhoz kerülhetnek.
A két cél itt kapcsolódik össze, hiszen a tárgyak eredeti funkciójukat megőrizve cserélnek gazdát, ezáltal kevesebb új előállítására van szükség, azaz nem csupán tonnákban mérhetően kevesebb hulladék keletkezik évente, hanem kevesebb erőforrásra, energiára van szükség.
Beszédes adat, hogy csak a Cseriti-hálózat 2011-es indulása óta négyezer tonnával csökkent a hulladék mennyisége. Ha pedig hozzászámoljuk, országszerte hány helyen adhatunk le tárgyadományt, éves bontásban akár több száz tonnával kevesebb hulladékról beszélhetünk úgy, hogy célzottan segítjük a nehéz helyzetűek mindennapjait.
A Cseriti-boltok vásárlóinak jó részét is a nehéz helyzetű, alacsonyabb jövedelmű családok és nyugdíjasok jelentik, a boltokban kapható tárgyak ugyanis a mindenkori használtpiaci áraknál átlagosan 35 százalékkal alacsonyabbak. Rajtuk kívül egyre többen jelennek meg olyanok is, akik számára fontos környezetük megóvása, nem utolsósorban pedig jutányosabb áron vásárolhatnak maguknak használati tárgyakat, lakásdekorációt. A boltokban ugyanis ruhát, cipőt, kiegészítőket, lakberendezési és dísztárgyakat könyveket, lemezeket, kazettákat, gyerekjátékokat és sporteszközöket, valamint konyhai eszközöket is lehet kapni. A műszaki cikkek tárháza is széles, a különféle – gyakran másutt már nem is kapható – összekötő kábelektől kedve a háztartási kisgépeken át az asztali számítógépekig, videómagnóig szinte minden megtalálható. Itt már jóval nagyobb is lehet az árkülönbözet a Cseriti-boltok javára főleg az internetes piacterekhez képest, mindez úgy, hogy a bevételből az adományboltok bérleti és közüzemi díjakat, járulékokat, valamint szállítási díjat is fizetnek. Utóbbit úgy, hogy nagyvállalatoknál, intézményekben gyűjtődobozok elhelyezését és díjmentes ürítését is vállalják. Ezekben az ott dolgozók elhelyezhetik a feleslegessé vált tárgyaikat, amelyek a körforgásba kerülve újrahasznosíthatók.
A feleslegessé vált, leadásra szánt holmik esetében fontos, hogy azok tiszták, illetve működőképesek legyenek, egyszerűbben megfogalmazva csak olyasvalamit adjunk tovább, amit mi magunk is szívesen fogadnánk, vennénk használatba. Az áruk adott esetben tisztítás, kisebb javítás után kerülnek a polcokra.
Az adományboltok fontos hozzáadott értéke még, hogy sokszor önkéntes vagy rászoruló dolgozókkal üzemelnek, munkahelyeket teremtve vagy pedig lehetőséget kínálva ezzel a munka világába visszatalálni. A budapesti Cseriti-hálózat egyébként civil szervezeteket önkormányzatokat és családokat egyaránt támogat tárgyi adományokkal.
Noha tárgyi adományozásra szám szerint a fővárosban van a legnagyobb lehetőség, a Katolikus Karitász és a Magyar Vöröskereszt több hasonló profilú üzletet működtet országszerte, adományozásra tehát szinte mindenhol van mód valamilyen formában.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Mónus Márton)
