– Épp ezért nekünk, magyaroknak meggyőződésünk az, hogy nem korlátokat és akadályokat kell emelni a kelet–nyugati gazdasági együttműködés elé, hanem inkább hidakat és együttműködési lehetőségeket kell létrehoznunk – jelentette ki.
Emlékeztetett, hogy hazánk megtapasztalta, milyen a világ blokkosodása, és csak veszített rajta, ezzel szemben mindig jól járt, amikor civilizált együttműködés volt Kelet és Nyugat között.
Mi a józan észre és a kölcsönös tiszteletre alapítjuk a pragmatikus külpolitikai stratégiánkat, amelynek célja, hogy a keleti és a nyugati vállalatok egyformán jól érezzék magukat Magyarországon
– mondta.
A miniszter a keleti nyitás eredményeiről elmondta, ez valódi sikertörténet, és tudatta, hogy egyre több ázsiai cég választja első európai gyára helyszínéül Magyarországot, ahova fejlett technológiákat hoznak, munkahelyek tömegeit teremtve.
Kifejtette, hogy tavaly a beruházások 48 százaléka mögött keleti, 42 százaléka mögött nyugati, mintegy tíz százaléka mögött pedig hazai vállalat állt, ami egészséges, kiegyensúlyozott megosztásnak számít.
Közölte, hogy az utóbbi négy évben kétszer is Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás, 2019-ben és 2021-ben.
– Az elektromos autóipar magyarországi elterjedésében is kulcsszerepet játszottak a koreai beruházók, hiszen a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül három is koreai, és közülük kettő nagy gyárakkal van jelen itt, Magyarországon – mutatott rá.
Kiemelte, hogy ma a dél-koreai vállalatok alkotják hazánkban a negyedik legnagyobb beruházói közösséget, és a kétoldalú kereskedelmi forgalom elképesztő növekedésen ment keresztül, idén több mint ötven százalékkal emelkedett a volumene, megközelítve szeptember végéig a hétmilliárd dollárt.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!