Papp László Debrecen polgármestere nyitotta meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a KAVOSZ Zrt. közös vállalkozásfejlesztési programsorozatát. Az ingyenes rendezvények célja, a kis- és középvállalatok döntéshozói átfogó képet kapjanak a hazai gazdasági helyzetről, lássák azokat a pénzügyi és fejlesztési lehetőségeket, amelyek segíthetik a kis- és középvállalkozásokat.
A polgármester a város gazdasági fejlődéséről és sikereit mutatta be, illetve utalt azokra a programokra, amelyekkel a város kitűnt a sorból és globálisan bekerült az első tíz legerősebb tőkevonzó képességgel bíró város.
A nyitóelőadást Parrag László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke tartotta. Úgy véli van egy általános szemlélet, a vállalkozások körében, hogy a növekedésük szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel. Szerinte ma nem ez a kérdés, hanem az, hogy van egy stabil és kiszámítható gazdasági környezet, egy nagyon alacsony munkanélküliségi ráta és erős exportteljesítmény. A tőkevonzás 13 milliárd dollár és ehhez párosul egy rendkívül erős működőtőke beáramlás, ezzel együtt a beruházás növekedés. Ráadásul soha nem látott mértékben fehéredett a gazdaság, ami komoly mozgásteret kínál a vállalkozásoknak. (Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ma már nem is érdemes feketén foglalkoztatni.)
A kamara szorosan kapcsolódik a vállalkozások fejlesztéséhez – mondta Parragh László, utalva a Széchenyi Kártya Program és az többi beruházás ösztönző programra. Mindez elősegíti a cégek többlábon állását, bár itt ki kell emelni, hogy ezen a téren komoly elmaradásai vannak a hazai cégeknek. Például nem gondolkodnak regionális szinten. Kevés a külföldre kacsintgató hazai kis- és közepes vállalkozás. Ugyanez elmondható a hatékonyságról és termelékenységről is.
A kihívásokkal kapcsolatban Parragh László külön kitért a technológiai fejlődésre, azon belül is a mesterséges intelligenciára (MI). Szerinte aki nem érti meg, hogy ez miért fontos, vagyis miért fontos az adatokból kinyerhető következtetések és sarokszámok, az lemarad. Az adatvezérelt döntéshozatal ma már alapkövetelmény.
A kamara szerepével kapcsolatban kiemelte: szoros együttműködése a kormányzattal. A kamara hídként kell működjön, hiszen a piacok önmagukban nem alkalmasak az önszabályozásra. Vannak dolgok, amiket az államnak kell szabályoznia, de az állam nem tud mindenbe belefolyni. Itt jön képbe a kamara szerepe, amely részt tud venni a jogszabály alkotásban és azzal együtt az érdekképviselet javításában. A kamra fókuszpontja így nem lehet más, mint a kapcsolatrendszer, illetve a területi kamarák szoros kapcsolata a regionális vállalati vezetőkkel. Így fókuszban van a vállalati kapcsolatépítés és annak támogatása.
Parrag mindezt azért emelte ki, mert a kamara a következő időszakban sokkal nagyobb figyelmet szeretne szentelni a vállalkozások támogatására és fejlesztésére.
Borítókép: A konferencia nyitó előadása (Fotó: Vémi Zoltán)
