– Reméljük, hogy a hét szűk esztendőnek végre van – ezzel kezdte beszédét Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szervezet hagyományos gazdasági évnyitóján. Az eseményen ezúttal is beszédet Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A kamara vezetője szerint a világ átrendeződés előtt áll. Európa jelentősége folyamatosan csökken, miközben Kína és a Távol-Kelet egyre nagyobb szerepet tölt be a világgazdaságban. Jelezte: az egészséges szuverenitás és függőség terén meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, az pedig nagyon fontos, hogy Magyarország nyertese legyen a világgazdaság dimenzióváltásának.
Parragh László emlékeztetett arra, hogy a tavalyi évben 0,8 százalékos recesszióval zárult, miközben a munkaerőpiac továbbra is feszes. Ez utóbbi jó eredménynek számít. A beruházások ugyan csökkentek, de mindig magas az arány, ezt mutatja a tavalyi FDI (külföldi működőtőke-beruházás) aránya.
– Válságok sorozatán vagyunk túl, de stabil számokat produkálunk – mondta a kamara elnöke. Kiemelte: a gazdasági szereplőknek kell kihasználniuk a lehetőségeket, amit a kormány megteremt. Az elnök beszélt a növekedés gátló tényezőkről is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság nagyon óvatos, erre korábban figyelmeztettek is, de szerinte ez teljesen normális. – Nagyon sok pénz van a lakosságnál és a vállalatoknál, az inflációt pedig sikerült letörni – fogalmazott.
Parragh László a német és a magyar gazdaságot is összehasonlította. Jelezte, hogy a német GDP is csökkent tavaly, ám ha a németeknek nem megy jól, nekünk se megy jól. Ezt ellensúlyozhatja a keleti nyitás.
A kamara elnöke megjegyezte, hogy hazai kamatkörnyezet nem támogatja a piaci igényeket. Erről több alkalommal vita is kirobbant a kamara vezetője és a Magyar Nemzeti Bank között, így erről most bővebben nem is kívánt beszélni Parragh László. A munkaerő-utánpótlásra rátérve viszont elmondta, hogy Ausztriában a dolgozók egyötöde külföldi hátterű, ehhez képest nálunk ez az arány két százalék. Az osztrák GDP 2,7-szerese a magyarnak, ez három százalék volt 2010-ben. Ugyanakkor 2030-ra nem fogjuk beérni őket, erősíteni kell a felzárkózást. Hangsúlyozta, hogy a külföldi munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkahelyet teremt, a kormány dolga pedig a szigorú szabályozás.
Az új gazdasági növekedési modell szerinte új egyensúlyi háromszögben jöhet létre. Látszik a mindennapok szintjén, hogy a zöldberuházások milyen jelentőséggel rendelkeznek a gazdaságra nézve.
A növekedést támogató hitelezés kulcskérdés, itt a valós folyamatoktól elszakadtunk, jegyezte meg Parragh, aki szerint törekedni kell a fix kamatozású hitelek fenntartására.
Ez a vállalatok biztonsága szempontjából ugyanis fontos. A harmadik pillér pedig a növekedés fenntartása, ebben minden vállalkozásnak szerinte megvan a felelőssége, ezt a felelősséget nem vállalhatja a kormány.
Az MKIK elnöke emlékeztetett az uniós csatlakozás idejére, amikor Magyarország bizonyos szempontból lemondott a piacai egy részéről. Az élelmiszerpiacunk egy jelentős szeletét is átadtuk, igaz, azóta ezen sikerült sokat változtatni, de mindig van helye a magyar tulajdonszerzésnek.
– Éppen ezért az uniós források nekünk járnak, ez nem alamizsna – hangsúlyozta Parragh László.
