Több fronton kell erősíteni a kis- és közepes vállalatokat

Utolsó vidéki helyszínéhez érkezett az MKIK-KAVOSz Zrt. közös vállalkozásfejlesztési, a Velünk a vállalkozásodért – amit a jövőről tudni érdemes konferenciasorozata. A veszprémi találkozó után Budapesten lesz a szemeszter záró fóruma.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Április 17. és május 29. között zajlott, zajlik a vidéki nagyvárosokban és Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), illetve a KAVOSZ Zrt. közös, országos gazdasági rendezvénysorozata. A programot a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatja. Az ingyenes szakmai rendezvény célja, hogy a jelenlévők átfogó képet kapjanak a hazai gazdasági helyzetről, lássák azokat a pénzügyi és fejlesztési lehetőségeket, amelyek segíthetik a kis- és középvállalkozásokat. 

Markovszky György, a veszprémi iparkamara elnöke tartotta a nyitó előadást
Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Markovszky György a veszprémi iparkamara elnöke nyitó előadásában arról beszélt, hogy a vállalkozások ma nemcsak változásokkal, hanem a változások gyorsulásával néznek szembe. Ráadásul ezek a környezeti, piaci és gazdasági változások olyan jelentősek, hogy néha magának a vállalkozásnak a helyzetét lehetetlenítik el. Itthon nem jellemző az a szemlélet, hogy a szaktudással rendelkező munkaerőnek két dolgon kell gondolkodnia: vagy alkalmazottként, biztos nyugdíj fejében kamatoztatja a tudását, vagy vállalkozást indít. Itthon egészen más motivációk mentén döntenek az emberek a vállalkozás indítása vagy a bejelentett munka mellett. Ugyanakkor el kell gondolkodnia mindenkinek, hogy képes-e lépést tartani a vállalkozásokkal, vállalja-e a felelősséget a cég indításért. Az MKIK-KAVOSZ közös konferenciasorozata abban segít, hogy a vállalkozói piac megértse és rálásson a változásokra.

Takács Szabolcs, a Veszprém vármegyei közgyűlés elnöke rövid köszöntőjében a helyi vállalati piacról beszélt, illetve arról, hogy megyei szinten közvetlenül a vármegye 1,7 milliárd forinttal tudott hozzájárulni a piachoz.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) elnöke is rácsatlakozott a változások elemzésére, mint mondta, a Nemzeti Valutaalap 2012-es „kiszorítása” után megindult a gazdasági növekedés, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány tört meg, átalakítva a gazdasági növekedés dinamikáját és a fogyasztást. Ezt követően szinte azonnal belecsavarodtunk az orosz–ukrán háborúba, amely néhány hónap alatt energiaársokkot okozott, majd jött a közel keleti válság, amely pedig az olajárakat hajtotta felfelé.

Az elnök szerint ebben a viszonylatban ma elég nehéz lenne a hazai gazdaság növekedésének gyorsaságáról vagy nagyságáról beszélni. Ma nem az a kérdés, hogy két vagy három százalékkal nagyobb növekedésre lenne szükség, ma a gazdaság stabilitása és a pozitív irányba haladása a legfontosabb. Bár – tette hozzá – az is látszik, hogy a korábbi növekedési ütemhez lassabban tér csak vissza a gazdaság, ellentétben a szakpolitikai döntéshozók terveivel.

A nagy kérdés, hogy a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozóknak, mint például a kamaráknak ilyen helyzetben milyen válaszokat kell adniuk. Tekintettel arra, hogy a kamara hídként szolgál a vállalati szektor és a politikai döntéshozók között, a szervezet szorgalmazza a növekedésbarát adórendszer javítását, az adatszolgáltatási kötelezettség felülvizsgálatát és egyszerűsítését. Ezzel a vállalkozások időt és persze pénzt takaríthatnak meg, de további gazdaságfehérítő programok indítása is felmerülhet, bár az utóbbi néhány évben komoly gazdaságfehéredés látszódott. 

A kamara nagyobb szerepet szeretne vállalni az innovációs piacon, a felek összekapcsolásában, szeretné elérni a további beruházásösztönző programok indítását és nem utolsósorban a beruházások finanszírozásának támogatását. Ez utóbbi nagyon komoly sarokpontja a vállalati szektor fejlesztésének, hiszen azt ma mindenki elismeri, hogy rendkívül magasak a kamatok, emiatt az állami támogatású konstrukciók a legkelendőbbek.

A kamat valóban neuralgikus pont. Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésekért felelős helyettes államtitkára előadásában összefoglalta a várható kamatmozgást. Jelezte: az Egyesült Államokban nem enyhült úgy az infláció, mint Európában, így a FED nem tudta megkezdeni a kamatcsökkentési ciklusát. Első körben idénre 120 bázispontos csökkenést vártak az elemzők, ma a konszenzus az, hogy jó, ha 20-25 bázispontos lesz. Mindez világszerte komolyan átrendezte a kamathelyzetet, így a magyar jegybanknak is tartania kell magát a nemzetközi trendekhez és tartania kell a pozitív reálkamatszintet, hogy a tőkét itthon tartsa. Suppan Gergely szerint nagyjából hat százalék körüli kamatszinttel kell számolni idén, majd középtávon várhatóan újra megindul a kamatcsökkenés és olcsóbb lesz a beruházások finanszírozása.

Az államtitkár átfogó képet adott arról, hogyan sikerült letörni a hazai inflációt, illetve arról is szólt, hogy idén nagyjából három százalék körül ugrál majd a pénzromlás üteme, attól függően, hogy az élelmiszer- vagy energiaárak hogyan alakulnak. (Most éppen az orosz fagykárok miatt dráguló gabona és a kínai igények miatt növekedő fémárak vannak terítéken globális szinten.)

A minisztérium három fő terület erősítésével szeretné visszatéríteni a gazdaságot a növekedés irányába. Az egyik a fogyasztás élénkítése, amely erősíti a termelést és egyúttal ösztönzi a beruházásokat, a harmadik terület pedig a munkaerőpiac erősítése, amely lehetőséget biztosít a vállalkozások termelékenységének javítására. Minden összevetve azonban – jegyezte meg Supppan Gergely – a kormányzat hosszú távú célja a beruházások vezérelte növekedés helyreállítása.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója is vállalati finanszírozást helyezte az előadásának központjába. Mint mondta, a magyar munkaerőpiac háromnegyede a vállalkozói szektorhoz kapcsolódik, vagyis kormányzati részről nem eldöntendő kérdés a szektor támogatása vagy erősítése. Nincs mese – mondta –, a piacot segíteni kell. Ugyanakkor tény, hogy a piaci környezet változása miatt összeomlott a hazai hitelezés, a tíz százalék feletti kamatokra senki sem tartott igényt, a költségek kitermelhetetlenek. Most sem sokkal jobb a helyzet, továbbra is drága a piaci hitel, a különbség ma az, hogy a bankok elkezdtek versenyezni, a jegybankhoz hasonlóan megindult a kereskedelmi banki kamatcsökkentés is, amely élénkítette a finanszírozást.

A KAVOSZ ugyanakkor egy egészen más pályán játszik, közvetlen kapcsolatban áll a vállalkozásokkal, és pontosan tudja milyen igényeik, milyen problémáik vannak finanszírozás területén. Ennek köszönhetően megfelelően és hatékonyan tudják képviselni a bankok felé a vállalkozói igényeket, így hatékonyan tudnak nyomást gyakorolni a bankokon keresztül a kamatszintekre. Persze a Széchenyi-kártya-konstrukciók (kivéve az agrár termékeket) fix öt százalékkal kamatoznak, amely Krisán László szerint közép- és hosszú távon nagy kincsnek számít, hiszen kiszámíthatóságot nyújt a vállalkozás számára.