A drága hitellehetőségek miatt elsősorban az vett lakást az elmúlt két évben, akinek ehhez nem volt piaci hitelre szüksége, hiszen a magas hitelkamatok rontották a megtérülést, emelték a költségeket – mondta lapunk megkeresésére a befektetői preferenciák kapcsán Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Emlékeztetett, az elmúlt két évben a magas kamat és a bizonytalan gazdasági környezet mellett a kereslet csökkent, a lakásárak az inflációnál kisebb mértékben emelkedtek: 2022 első negyedéve és 2024 első negyedéve között országosan 15,6, míg Budapesten 18 százalék volt „csupán” a növekedés mértéke. Ennek hatására a lakásárak jövedelemhez viszonyított nagysága is csökkent – egyébként a csúcsértéket pont 2022 első negyedévében érte el a mutató – világított rá Regős Gábor.
Budapesten az MNB adatai szerint 2022-ben 34 900, míg 2023-ban 29 300 lakás cserélt gazdát. Ezen belül negyedévente tudjuk, hogy milyen arányban vásároltak lakást külföldiek. Az arányuk az elmúlt két évben átlagosan 8,2 százalékot tett ki. Budapesten egyértelműen a belső kerületek voltak és maradtak a legnépszerűbbek a külföldiek körében (V–IX. kerület): itt a külföldi vásárlók aránya az egyes negyedévek átlagában 18,9 százalékot ért el. Ez az arány pedig jelentősen meghaladja az országos 5,7 százalékot.
Ők tehát nem feltétlenül az új lakást keresik – mutatott rá Regős Gábor –, a befektetési célnak a felújított, akár turisztikai célra is hasznosítható, jó helyen lévő lakás is megfelelő.
Lakáskiadási célból népszerűek lehetnek még Budapest azon kerületei is, amelyek metróvonal mentén vagy attól nem messze (például Zugló) fekszenek, az ott vásárolt lakásokat könnyű kiadni – ez azonban a belvároshoz képest csak másodlagos célpiac.
Van azonban olyan célcsoport, amelynek újlakás-vásárlását nagyban elősegítette az MNB Zöld otthon programja – amint ez az új lakásokra vonatkozó hitelezés dinamikáján is meglátszik. Enélkül vélhetően egy részük csak használt vagy kevésbé zöld lakást tudott volna vásárolni. A program 2022 szeptemberének végén lezárult, de természetesen a lakások elkészülése időbe telik. A program feltétele a legalább BB energetikai minősítésű új ingatlan vásárlása vagy építése volt és összességében 8629 lakás megépüléséhez járult hozzá.
Regős Gábor hozzátette, az új lakásokra felvett hitelek aránya jóval kisebb, mint a használt lakásokra felvetteké, amiből arra következtethetünk, hogy a lakosság inkább az olcsóbb, használt lakásokat keresi – mutatott rá a szakértő.
Az idén indult a csok plusz, ami a korábbinál szűkebb kör részére egyben magasabb összegű kedvezményes hitelt biztosít és a használt lakások iránti keresletet is növelheti.
A külföldiek lakásvásárlására nem csak Budapesten van példa és nem is csak befektetési céllal vásárolnak Magyarországon ingatlant. A két másik ok a munkavállalás, illetve a nyugdíjasévek magyarországi eltöltése. Utóbbi esetben elsősorban az euróban kapott nyugdíjak jobb vásárlóértéke, a jobb közbiztonság és az alacsonyabb ingatlanárak játszhatnak szerepet. Hivatalosan a hazánkban élő német nyugdíjasok száma meghaladja a húszezer főt, ám a valóságban ennél jóval több nyugat-európai tölti el időskorát hazánkban. Nem mindenki jelentkezik át hivatalosan, illetve más országokból is érkeznek. Körükben nem elsősorban a nagyvárosok népszerűek, inkább a turisztikai desztinációk, például a Balatont vagy annak környékét keresik. Ennek megfelelően az elmúlt két évben Somogy megyében átlagosan 17,2, míg Zala megyében 17,4 százalék volt a külföldi lakásvásárlók aránya.
