A Magyar falu program egyik legfontosabb célja volt, hogy megfordítsa azt a szomorú demográfiai folyamatot, ami addig jellemző volt a magyarországi kistelepülésekre – emelte ki Gyopáros Alpár. A Magyar falu programért felelős kormánybiztos szerint ugyanis a kistelepülések az 1950-es évek elejétől kezdve folyamatosan elnéptelenednek, a kommunisták vidékrombolásának, a kuláküldözéseknek, az erőszakos téeszesítésnek tulajdoníthatóan.
Ez a folyamat felerősödött az 1960–70-es években, amikor nagy ipari központokat kezdtek építeni, és felépítették a panelrengetegeket Budapesten és a megyeközpontokban. Ennek folytatásaként pedig bekényszerítették a falvak fiataljait a nagyvárosokba. Sok faluban egyszerűen nem adtak házhelyeket a fiataloknak, akik így kénytelenek voltak beköltözni egy-egy panellakásba
– emelte ki Gyopáros Alpár, majd hozzátette, erre a folyamatra még rátett egy lapáttal a 2002 és 2010 közötti baloldali kormányok falurombolása, amelynek részeként egy sor olyan közintézményt és közszolgáltatást szüntettek meg és zártak be, amely kiszolgálta a falvakban élőket, így pedig a kistelepülések demográfiai helyzete a Magyar falu program indulásáig tovább romlott.
Elnéptelenedés ellen
2003 és 2018 között az ország népességszáma nagyjából négy százalékkal csökkent. A zsugorodás a falvakban ennek a kétszerese volt, azok népességszáma nyolc százalékponttal csökkent. Azonban ez csak az átlag: voltak települések, ahol 20-30, de akár 40-50 százalékkal is csökkent a lélekszám. A politikus hangsúlyozta, ennek a trendnek a megtöréséért indította el a kormány a Magyar falu programot és benne a falusi csokot. Utóbbiban közvetlen támogatást kínálnak azoknak a fiataloknak, akik csökkenő népességszámú településre költöznek, és ott alapítanak családot. A falusi csok kezdetben annyiban volt más az általános csok szabályaihoz képest, hogy kiterjedt a használt ingatlan megvásárlására és annak egyidejű felújítására vagy bővítésére is, tehát üresen álló használt ingatlant is vásárolhatott egy fiatal pár, aki csökkenő népességszámú településre költözött.
A két program eredményeként 2022-re eljutottunk oda, hogy a falvak nagyobbik részében megvalósult a demográfiai fordulat. Jelenleg pedig az ötezer lélekszám alatti települések kategóriája az egyetlen olyan településcsoport, ahol 2018 óta nem csökken a népesség összlétszáma. Magyarországon körülbelül 2900 kistelepülés található, amelyből nagyságrendileg háromszázat már korábban sem érintett a népességcsökkenés jelensége, jellemzően a kedvező elhelyezkedésének köszönhetően
– tette hozzá Gyopáros Alpár, aki elárulta, a maradék 2600 településből 2300-ban tendenciózusan, évtizedekre visszamenőleg folyamatosan csökkent a népesség száma. Volt továbbá háromszáz olyan kistelepülés, ahol a demográfiai mutatók hektikusan alakultak, azonban ezek a falvak a leghátrányosabb helyzetű járásokban fekszenek.
Megváltozott trendek
Így alakult ki végül a falusi csokos települések listája, amelyen ma 2631 település szerepel. A falusi csokban részt vevő települések közül 2019 és 2022 között 1300-ban kezdett növekedni a népességszám.
Ez óriási eredmény, ugyanis három vagy négy év eredményéről beszélünk, tehát egy viszonylag szűk idősávon belül meg tudtuk fordítani 1300 településen a több évtizedes negatív trendet. Ebből pedig az következik, hogy folytatnunk kell ezt a munkát, hiszen nem hagyhatjuk, hogy ezek az eredmények elvesszenek, illetve el kell érnünk, hogy a többi kistelepülésen is megvalósuljon a demográfiai fordulat. Ezt a célt szolgálja a kormánynak az a döntése, amellyel a falusi csok vissza nem térítendő támogatási összegeit az idei évtől duplájára emelte
– mondta a politikus.
Hozzátette, a Pest megyei kistelepüléseken ugyanakkor a többi kistelepüléssel szemben inkább az jelent már több évtizedes problémát, hogy a Budapestről kiköltözés miatt nagy számban jelennek meg új lakók, amire a települések infrastruktúrája, intézményhálózata nincs felkészülve.
Több gyermek, több intézmény
Míg 2020-ban Budapesten a 0–9 éves korosztály tagjainak aránya még kilenc százalék volt, 2023-ban már csak 8,4 százalék, azaz csökkent a gyermekek számaránya. Ezzel szemben az ötezer fő alatti településeken 2020-ban 9,5 százalék volt a kisgyermekek aránya, 2023-ra pedig ez az arány 11 százalékra emelkedett.
Gyopáros Alpár megjegyezte, mostanra már nem kell agglomerációs településnek lennie egy falunak ahhoz, hogy az intézmény hálózata túlterhelt legyen a népességszám-növekedés és különösen gyermekszám-növekedés miatt. A kormánybiztos jelezte, egyre több településen számolnak be arról, hogy nemcsak bölcsődéket kell építeni, hanem óvodák bővítésére is szükség van, sok településen pedig az iskolai férőhelyszám sem elegendő.
A kormány a háborús időszak ellenére azonban továbbra is elkötelezett a Magyar falu program és a vidéki kistelepülések fejlesztése mellett. Mindehhez most az a legfontosabb, hogy megőrizzük Magyarország békéjét és biztonságát, ezért is fontosak a június 9-i választások, ahol a békéről és háborúról döntün
k – hangsúlyozta Gyopáros Alpár.
