A Magyar falu program egyik legfontosabb célja volt, hogy megfordítsa azt a szomorú demográfiai folyamatot, ami addig jellemző volt a magyarországi kistelepülésekre – emelte ki Gyopáros Alpár. A Magyar falu programért felelős kormánybiztos szerint ugyanis a kistelepülések az 1950-es évek elejétől kezdve folyamatosan elnéptelenednek, a kommunisták vidékrombolásának, a kuláküldözéseknek, az erőszakos téeszesítésnek tulajdoníthatóan.
Ez a folyamat felerősödött az 1960–70-es években, amikor nagy ipari központokat kezdtek építeni, és felépítették a panelrengetegeket Budapesten és a megyeközpontokban. Ennek folytatásaként pedig bekényszerítették a falvak fiataljait a nagyvárosokba. Sok faluban egyszerűen nem adtak házhelyeket a fiataloknak, akik így kénytelenek voltak beköltözni egy-egy panellakásba
– emelte ki Gyopáros Alpár, majd hozzátette, erre a folyamatra még rátett egy lapáttal a 2002 és 2010 közötti baloldali kormányok falurombolása, amelynek részeként egy sor olyan közintézményt és közszolgáltatást szüntettek meg és zártak be, amely kiszolgálta a falvakban élőket, így pedig a kistelepülések demográfiai helyzete a Magyar falu program indulásáig tovább romlott.
Elnéptelenedés ellen
2003 és 2018 között az ország népességszáma nagyjából négy százalékkal csökkent. A zsugorodás a falvakban ennek a kétszerese volt, azok népességszáma nyolc százalékponttal csökkent. Azonban ez csak az átlag: voltak települések, ahol 20-30, de akár 40-50 százalékkal is csökkent a lélekszám. A politikus hangsúlyozta, ennek a trendnek a megtöréséért indította el a kormány a Magyar falu programot és benne a falusi csokot. Utóbbiban közvetlen támogatást kínálnak azoknak a fiataloknak, akik csökkenő népességszámú településre költöznek, és ott alapítanak családot. A falusi csok kezdetben annyiban volt más az általános csok szabályaihoz képest, hogy kiterjedt a használt ingatlan megvásárlására és annak egyidejű felújítására vagy bővítésére is, tehát üresen álló használt ingatlant is vásárolhatott egy fiatal pár, aki csökkenő népességszámú településre költözött.
A két program eredményeként 2022-re eljutottunk oda, hogy a falvak nagyobbik részében megvalósult a demográfiai fordulat. Jelenleg pedig az ötezer lélekszám alatti települések kategóriája az egyetlen olyan településcsoport, ahol 2018 óta nem csökken a népesség összlétszáma. Magyarországon körülbelül 2900 kistelepülés található, amelyből nagyságrendileg háromszázat már korábban sem érintett a népességcsökkenés jelensége, jellemzően a kedvező elhelyezkedésének köszönhetően
– tette hozzá Gyopáros Alpár, aki elárulta, a maradék 2600 településből 2300-ban tendenciózusan, évtizedekre visszamenőleg folyamatosan csökkent a népesség száma. Volt továbbá háromszáz olyan kistelepülés, ahol a demográfiai mutatók hektikusan alakultak, azonban ezek a falvak a leghátrányosabb helyzetű járásokban fekszenek.