Kellenek a gátak, ugyanakkor a vizet meg is kell őrizni + videó

Árvízről, öntözésről és egy vágyálomról beszélgetett Áder János volt államfő és Nagy István agrárminiszter.

Illusztráció Fotó: Kisalföld/Huszár Gábor

Nagy István jelezte, hogy Európa negyven százalékát érintette idén az aszály, amely olyan mértékű, hogy fejlettebb, magasabb technológiai szintű országokban is gondot okoz. – A probléma enyhíthető, de teljes mértékben nem oldható meg, csak mérsékelni lehet, és arra kell törekedni, hogy ez mindig a helyi sajátosságoknak megfelelően történjen – jelentette ki az agrárminiszter. Kifejtette, van, ahol a fokgazdálkodás, máshol a csatorna tisztítása, bővítése, a zsilip javítása vagy az árasztás, esetleg a legmodernebb csepegtetős öntözés kiépítése a legcélravezetőbb.

– El kell dönteni azt is, hogy homokos, száraz helyen érdemes-e kukoricát vetni, ha igen, milyen hibridet, vagy biztonságosabb lenne-e lecserélni azt cirokra, őszi vetésű gabonára – ismertette. Emellett változtatni lehet a technológián, a talajművelésen is. Nagy István szavai szerint változnia kell a gazdák szemléletének. – Ha azt elfogadom, hogy változni kell, mert minden változik körülöttem, akkor már a siker útján járunk – mondta. Áder János hangsúlyozta, hogy a kulcsszó az alkalmazkodás, mert az aszályos évek ismétlődni fognak, és az azzal járó problémával nem 10-15 évenként, hanem kétévente, négyévente vagy gyakrabban kell szembesülni.

Az agrárminiszter úgy vélte, a gazdák nyitottak, tudják, változtatni kell, amit az is bizonyít, hogy a szántóföldek 82 százalékán igénybe vették az agroökológiai alap támogatását. Ez olyan pluszforrásokat juttat talajforgatás nélküli, valamint vízmegőrző, vízmegtartó technológiára, amelynek révén nagyobb lesz a termésbiztonság, biztosabb a megélhetés.

Áder János a beszélgetésben vágyálomnak nevezte, hogy sikerül két Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést a Kárpát-medencében. Azt kérdezte az agrárminisztertől, mi segíthet a zöldség- és gyümölcságazaton.

Nagy István kritikusnak nevezte a helyzetet. Kifejtette, hogy két véglet van: a kiöregedett ültetvény régi technológiával és védelem nélkül, valamint a legkorszerűbb, öntözött, jég és fagy elleni védelemmel ellátott intenzív ültetvény. Utóbbiak létrehozását támogatják, mert ez adja a termelés biztonságát.

–Ha az elöregedett ültetvények tulajdonosait, illetve az idős gazdák utódait nem tudják rávenni arra, hogy vállalják a beruházásokat, pályázzanak, kötelezzék el magukat a gyümölcstermesztés mellett, akkor ők vesztesen fognak kikerülni az éghajlatváltozás elleni küzdelemből – hangoztatta.

Áder János az árvízről is kérdezte az országgyűlési képviselőként, korábban Mosonmagyaróvár polgármestereként is dolgozó, a napokban a térségben a védekezésbe is bekapcsolódó Nagy Istvánt. A tárcavezető kiemelte az árhullám tetőzésére, az annak idejére vonatkozó előrejelzések pontosságát, a szervezettséget és fegyelmet, valamint a 2013 óta megvalósult árvízvédelmi beruházásokat, amelyeknek köszönhetően a Lajta mentén élők a korábbinál nagyobb biztonságban vannak.

Áder János megjegyezte, hogy Magyarországon 4200 kilométer gátat kell karbantartani, jelenleg ötszáz0 kilométeren van árvízi védekezés, és nemcsak a Duna, hanem a Tisza mentén is komoly fejlesztések történtek.

Nagy István szólt az európai agrárszabályozásról is. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni a fenntarthatóság és a versenyképesség közötti egyensúlyt, ellenkező esetben mind az élelmiszer-biztonság, mind az élelmiszer-ellátás veszélybe kerül.