„Németországban már közismert fogalom a Dunkelflaute, vagyis azok a tartós időszak, amikor nem fúj a szél és nem süt a nap, vagyis nem termelnek az időjárásfüggő megújulóenergia-termelő létesítmények. Most is egy ilyen időszakot élünk: már napok óta a mintegy nyolcvan GW-nyi német naperőművi és a körülbelül hetven GW-nyi szélerőművi kapacitás csupán töredéke termel áramot. A német piac mérete és központi elhelyezkedése miatt ez egész Európára jelentős hatással van, a tőzsdei árak is a német EEX tőzsdéhez igazodnak” – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára jelezte: a „sötét szélcsend” időszakában a magas atomenergia-részaránnyal működő francia piacon százhúsz EUR/MWh körüli tőzsdei árak mutatkoznak, míg az atomenergiát elutasító német piacon közel ötszáz EUR/MWh-s csúcsárak is kialakulnak a délutáni órákban.
Németország olyankor, amikor nincs szél- és naperőművi termelés sem olcsó francia atomenergiát importál, valamint drága szén- és gázerőművi termeléssel biztosítja ellátását. Ezzel azonban megdrágítja a vele szoros összeköttetésben álló országok áramárát is.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a német–osztrák piac egymással szorosan integrált piac. Ennek köszönhetően Ausztriában is négyszáz EUR/MWh-ig ugrottak az árak – még annak ellenére is, hogy szükségletei közel háromnegyedét víz- és napenergiából tudta előállítani. Magyarország fontos tranzitország, jellemzően közvetlenül Ausztriából és Szlovákiából tud villamos energiát importálni – közvetve német villamos energiát is –, és hazánktól is importál Románia, Ukrajna, illetve az egész Balkán.
„Hazánk importja a német piachoz árazó osztrák és szlovák nagykereskedelmi árakon történik, de ez véges mennyiség. Erőműveink állják a sarat, azonban közülük is rendszeresen karbantartáson esnek át egységek, ami időszakosan csökkenti a hazai termelői kínálatot, illetve emiatt szükség van a gázerőművek közül a rosszabb hatásfokkal működőkre is, továbbá a tartalék erőművekre” – magyarázta.
