„Németországban már közismert fogalom a Dunkelflaute, vagyis azok a tartós időszak, amikor nem fúj a szél és nem süt a nap, vagyis nem termelnek az időjárásfüggő megújulóenergia-termelő létesítmények. Most is egy ilyen időszakot élünk: már napok óta a mintegy nyolcvan GW-nyi német naperőművi és a körülbelül hetven GW-nyi szélerőművi kapacitás csupán töredéke termel áramot. A német piac mérete és központi elhelyezkedése miatt ez egész Európára jelentős hatással van, a tőzsdei árak is a német EEX tőzsdéhez igazodnak” – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára jelezte: a „sötét szélcsend” időszakában a magas atomenergia-részaránnyal működő francia piacon százhúsz EUR/MWh körüli tőzsdei árak mutatkoznak, míg az atomenergiát elutasító német piacon közel ötszáz EUR/MWh-s csúcsárak is kialakulnak a délutáni órákban.
Németország olyankor, amikor nincs szél- és naperőművi termelés sem olcsó francia atomenergiát importál, valamint drága szén- és gázerőművi termeléssel biztosítja ellátását. Ezzel azonban megdrágítja a vele szoros összeköttetésben álló országok áramárát is.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a német–osztrák piac egymással szorosan integrált piac. Ennek köszönhetően Ausztriában is négyszáz EUR/MWh-ig ugrottak az árak – még annak ellenére is, hogy szükségletei közel háromnegyedét víz- és napenergiából tudta előállítani. Magyarország fontos tranzitország, jellemzően közvetlenül Ausztriából és Szlovákiából tud villamos energiát importálni – közvetve német villamos energiát is –, és hazánktól is importál Románia, Ukrajna, illetve az egész Balkán.
„Hazánk importja a német piachoz árazó osztrák és szlovák nagykereskedelmi árakon történik, de ez véges mennyiség. Erőműveink állják a sarat, azonban közülük is rendszeresen karbantartáson esnek át egységek, ami időszakosan csökkenti a hazai termelői kínálatot, illetve emiatt szükség van a gázerőművek közül a rosszabb hatásfokkal működőkre is, továbbá a tartalék erőművekre” – magyarázta.
A tagállamok energiamixének megválasztása nemzeti hatáskör, azonban a német energiamix komoly közvetett hatást fejt ki Európa legtöbb országára. Steiner Attila hangsúlyozta:
Németország ideológiai alapú energiamix-megközelítése, vagyis egyoldalúan az időjárásfüggő termelőkre történő támaszkodása – különösen a „sötétszélcsend” esetén – nemcsak saját magát, de a vele integráltan együttműködő kelet-közép-európai régió gazdaságait is magával rántja.
„Az árszintek alapján egyértelmű, hogy azok a gazdaságok tudnak versenyképesek maradni, amelyek áramszektora erős és sokoldalú erőművi fundamentumokon áll. Ennek jegyében Magyarországon sem ideológiai alapon választjuk az energiamixünket, hanem tervezzük hosszú távon is megtartani és fejleszteni az atomenergiát, építünk kombinált ciklusú gázerőműveket, valamint megyünk tovább a fotovoltaikus, szélenergiás és energiatárolási projektjeinkkel is. Az esetlegesen időszakosan megugró európai nagykereskedelmi piaci árak hatásának tompítása érdekében továbbra is fenntartjuk a rezsicsökkentést, ezzel garantálva a magyar családoknak a villamos energia megfizethetőségét, legyen bármekkora ugrás is a tőzsdei árakban” – írta az államtitkár.
