Napokon belül elkezdődik az új gazdaságpolitika költségvetésének tárgyalása az Országgyűlésben. Ennek apropóján megnézzük, hogy milyen környezetben futunk majd neki a 2025-ös esztendőnek, mi segíti a gazdasági növekedés lendületét. A jövő évi büdzsé törvényjavaslata emlékeztet arra, hogy az elmúlt évek számos kedvezőtlen külső sokkja ellenére a magyar gazdaság megőrizte a korábban elért jelentős eredményeit. A 2021-es évi rekordméretű, 7,1 százalékos bővülést 2022-ben 4,3 százalékos növekedés követte. A háború és a szankciók nyomán kibontakozó energiaválság és a magas infláció negatív hatásai, a restriktív (korlátozó, megszorító) kamatkörnyezet azonban az elmúlt évben visszafogták a gazdasági szereplők aktivitását. A külső környezet nem támogatta a magyar gazdaságot, mivel egész Európát lanyha kereslet jellemezte 2023-ban.
(Forrás: Facebook/Varga Mihály)
Ugyanakkor a múlt év második felétől javuló tendenciák figyelhetők meg. A magyar gazdaságban gyors dezinfláció bontakozott ki, amelyben a kormányzati intézkedések meghatározó szerepet játszottak. Ennek eredményeként az infláció éves üteme 2023 végére 5,5 százalékra mérséklődött, és az idei évben tovább csökkent a jegybanki célsávnak megfelelő mértékre. Ezzel párhuzamosan a bérek emelkedése két számjegyű maradt, ami a fizetések vásárlóerejének dinamikus növekedését eredményezte, hozzájárulva a lakossági kereslet helyreállásához. A lakáspiacon szintén pozitív fordulat következett be: mind a lakástranzakciók, mind a lakossági hitelek jelentős növekedést mutattak az első nyolc hónapban. Ezt az enyhülő óvatossági magatartás és a csökkenő kamatkörnyezet támogatta.
Gyorsulást hoz a 2025-ös esztendő, ezt segíti az új gazdaságpolitika költségvetése is
A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország külső pozíciója jelentősen javult: az év első felében a folyó fizetési mérleg több mint 4,3 milliárd eurós többletet mutatott. Ez a javuló áruegyenleggel magyarázható. Előretekintve: a 2024-es évre prognosztizált 0,8 százalékos gazdasági növekedést jövőre 3,4 százalékos bővülés követheti.
A külső tényezők, mint a mérsékelt európai konjunktúra és az általánosan feszült geopolitikai helyzet ellenére a magyar gazdaság növekedése várhatóan felgyorsul 2025-ben.
Ezt támogatja a stabil munkapiaci helyzet, valamint az alacsony szinten maradó infláció. Jövőre a reálbérek markáns növekedésének nyomán élénkülő fogyasztás, valamint a beruházások gyarapodása is támogathatja hazánk exportpiaci részesedésének erősödését és a bruttó hazai termék bővülését.
A törvényjavaslat indoklása szól arról is, hogy a következő években továbbra is meghatározó szerepe lesz a termelőkapacitásokat bővítő beruházásoknak és a hatékonyságot javító technológiai fejlesztéseknek. A kedvezőtlen külső körülmények ellenére 2023-ban 26 százalékon állt a beruházási ráta, amely 2025-ben – a kereslet fellendülésével párhuzamosan – ismét növekedésnek indulhat. A termelőkapacitások bővítése az exporttevékenység élénkülését vonja maga után, így a belső kereslet bővülése mellett a nettó export is pozitívan járulhat hozzá a GDP-növekedéshez.
A gazdasági növekedés erősítését szolgálja az új akcióterv
A Pénzügyminisztérium emlékeztet arra is, hogy októberben a kormány – a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború okozta megváltozott világgazdasági feltételekre reagálva – új gazdasági akciótervet fogadott el. Ez a gazdaság fellendítése mellett célul tűzi ki a társadalom és a gazdaság lehető legszélesebb körének – különösen a családok és a mikro-, kis- és középvállalkozások – bevonását a konjunktúra helyreállításába.
Az akcióterv három pillére 21 pontban kívánja megvalósítani
- a jövedelmek vásárlóerejének növelését,
- az országos lakhatási feltételek javítását,
- valamint a hazai vállalkozások méretének növelését (Demján Sándor-program).
