A törvényjavaslat indoklása szól arról is, hogy a következő években továbbra is meghatározó szerepe lesz a termelőkapacitásokat bővítő beruházásoknak és a hatékonyságot javító technológiai fejlesztéseknek. A kedvezőtlen külső körülmények ellenére 2023-ban 26 százalékon állt a beruházási ráta, amely 2025-ben – a kereslet fellendülésével párhuzamosan – ismét növekedésnek indulhat. A termelőkapacitások bővítése az exporttevékenység élénkülését vonja maga után, így a belső kereslet bővülése mellett a nettó export is pozitívan járulhat hozzá a GDP-növekedéshez.
A gazdasági növekedés erősítését szolgálja az új akcióterv
A Pénzügyminisztérium emlékeztet arra is, hogy októberben a kormány – a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború okozta megváltozott világgazdasági feltételekre reagálva – új gazdasági akciótervet fogadott el. Ez a gazdaság fellendítése mellett célul tűzi ki a társadalom és a gazdaság lehető legszélesebb körének – különösen a családok és a mikro-, kis- és középvállalkozások – bevonását a konjunktúra helyreállításába.
Az akcióterv három pillére 21 pontban kívánja megvalósítani
- a jövedelmek vásárlóerejének növelését,
- az országos lakhatási feltételek javítását,
- valamint a hazai vállalkozások méretének növelését (Demján Sándor-program).
