Drága ajándék? Ismerni kell az illetékszabályt!

Az ajándékozás esetében is vannak szabályok, jelentős részükkel érdemes tisztában lenni, különösen autó, ingatlan vagy nagy értékű ajándék esetén.

Forrás: Pexels

Az ajándék után alapvetően akkor kell illetéket fizetnie a megajándékozottnak, de akkor sem mindig, ha szerződés is készült vagy – okirat hiányában is – az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Ilyenkor az ajándék értékének 18 százalékát, ingatlan esetén pedig a kilenc százalékát kell az adóhatóság határozatában foglaltak szerint kifizetni illetékként a NAV-nak, amit csak a kitöltők ötöde tudott. Azonban vannak kivételek, és ezzel a megkérdezettek háromnegyede is tisztában volt. Nem kell a megajándékozottnak illetéket fizetnie, ha testvértől vagy egyenes ági rokontól, vagyis gyermekétől, unokájától, szülőjétől, nagyszülőjétől, illetve ha a házastársától kapott ajándékot. Ez a kedvezmény ugyanakkor nem vonatkozik az élettársakra, sem a nem egyenes ági rokonokra, például a nagynénikre vagy a nagybácsikra.

Kevesen tudják azt is, hogy az ajándékozást feltételhez is lehet kötni, például csak akkor lesz a gyermeké a lakás, ha elvégzi az egyetemet. Ha ez nem sikerül neki a meghatározott időn belül, akkor nem jut hozzá az ingatlanhoz. A kitöltők kétharmada azonban jól tudta, hogy a szokásos mértéket meghaladó ajándékokat (kizárólag azokat) bizonyos esetekben vissza is lehet követelni, főszabály szerint öt éven belül. Például akkor, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval szemben: fizikailag bántalmazza őt vagy házastársát, megpróbálja megölni vagy súlyosan megsérti a becsületét.

Szintén vissza lehet követelni az ajándékot, ha utóbb az ajándékozó életkörülményei megváltoznak, és az a létfenntartása érdekében szükséges. De ebben az esetben csak akkor, ha az ajándék még megvan, és a visszaadása nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását, például nem lesz hajléktalan, ha visszaveszik tőle az ingatlant.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)