A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban minden harmadik haláleset megelőzhető lenne. Ez akár a GDP kettő–nyolc százalékának megfelelő gazdasági megtakarítást is eredményezhetne. Jelenleg a World Economic Forum elemzése alapján az egészségügyi kiadások a globális GDP 10,3 százalékát teszik ki. Magyarországon is magas az életmóddal összefüggő halálozások száma, amelynek hátterében – közel ötvenszázalékos arányban – megelőzhető betegségek állnak. Az egészség javítása és az egészségügyi kiadások csökkentésében kulcsszerepe lehet a kikapcsolódás két formájának, az aktív pihenésnek, vagyis a testmozgásnak és a relaxációnak – írja friss tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató.
A kikapcsolódás minősége a gazdaságra és a társadalomra is hat
Az egészségügyi szakértők és gazdasági elemzők is hangsúlyozzák, hogy a kikapcsolódást segítő ágazatok – mint a turizmus, a sport és a szórakoztatóipar – egyre nagyobb jelentőségűek. Az ilyen ágazatok nemcsak az egyéni jóllétet támogatják, hanem jelentős gazdasági hasznot is hoznak, hozzájárulva a GDP növekedéséhez és a munkaerőpiac bővüléséhez – emeli ki a tanulmány.
Magyar kezdeményezések az aktív életmódért
Az aktív szabadidő eltöltését segíthetik olyan programok, mint a 2025-től az Aktív Magyarország Államtitkárság kezdeményezése alapján megvalósuló újabb szabadidő-sportolási lehetőségeket támogató infrastruktúra-fejlesztés, valamint a Szép-kártya új zsebe, az Aktív Magyarok zseb, amely kifejezetten csak az aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra használható. A kezdeményezések a hétköznapi szabadidős sportot, az aktív kikapcsolódást és a turizmust is igyekeznek népszerűsíteni.
A népegészségügyi termékadó tíz százalékáról automatikusan az Aktív Magyarországért felelős államtitkárság rendelkezhet. Nagyságrendileg 9,4 milliárd forintra nő az éves keret, ami aktív életmóddal kapcsolatos fejlesztésekre költhető.
Ilyen módon az eddigieknél jóval több beruházás, eszközfejlesztés és szemléletformálási program kezdődhet el és bővülhet tovább. Érdemes látni azt is, hogy az aktív turizmus és a mozgási lehetőségek fejlesztése kiemelt cél volt a korábbi években is. Magyarországon fokozatosan emelkedik azok aránya, akik a belföldi aktív nyaralást választják – írja a tanulmány. Maga a túrázás is egyre kedveltebb szabadidős programmá vált, amely folyamat már a koronavírus-járvány előtt elindult, de a különleges élethelyzet további változásokat indukált e téren.
Egyre többen bicikliznek és gyalogolnak
Hazánkban a fenntartható közlekedési formák is népszerűek, nemzetközi összehasonlításban vizsgálva is, így a magyar lakosság 16 százaléka elsődlegesen a kerékpárt választja, 13 százaléka a gyaloglást. Emellett a magyar lakosság egyes mozgásformák esetében az európai átlag felett teljesít. A statisztikai hivatal 2019-es vizsgálatának eredménye alapján a lakosság 87 százaléka gyalogol rendszeresen. Az Ipsos 2021-es felmérése alapján a legtöbbet kerékpározó nemzet vagyunk Európában, és másodikok világszinten. A sportolás vagy közlekedés céljából rendszeresen kerékpározók összesített aránya elérte a harminc százalékot.
A mozgásforma terjedését az elmúlt években számos kormányzati fejlesztés is támogatta: ezer kilométer új kerékpárút készült el Magyarországon és ezer kilométer kerékpáros túraútvonalat jelöltek ki. A megfelelő sportinfrastruktúra rendelkezésre állása szükséges, de nem elégséges feltétele a szabadidős mozgásnak.
Elsődlegesen pszichés és mentális tényezők tudják biztosítani a motivációt a rendszeres testmozgáshoz. Azok számára, akik gyermekkorban nem kedvelik meg e tevékenységeket, nagy jelentősége lehet a környezetükből vett példáknak, az élményt nyújtó szabadidős sporteseményeknek és a tudatos törekvéseknek.
