A cég közleménye szerint a kutatásban 198 vállalat vett részt, széles körben képviselve a hazai munkáltatói palettát. Ezek több mint fele a GDP jelentős részét adó ipari szektorból érkezett, nagy foglalkoztató. Csaknem megegyező számban vannak jelen a kis- és közepes vállalkozások, valamint a nagyvállalatok, az átlagos alkalmazotti létszám 867 fő.

„Kutatásunk nemcsak a juttatások típusait tárta fel, hanem a mögöttes okokat is vizsgálta” – idézte a Prohuman Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettesének szavait a közlemény.
Göndöcs Viktor szerint az eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok egyre tudatosabban használják a béren kívüli juttatásokat a munkavállalók motivációjára és megtartására.
A cafeteria-keretösszeg növekedése jól tükrözi azt a törekvést, hogy a cégek a versenyképességük megőrzése érdekében folyamatosan fejlesszék juttatási csomagjaikat. A változatos cafeteriaelemek biztosítása – különösen ott, ahol külső HR-szolgáltatóknak szervezik ki ezt a tevékenységet – lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy a munkavállalói igényekhez igazodó, rugalmas juttatásokat kínáljanak – közölte.
A felmérés egyik fő tanulsága, hogy a béren kívüli juttatások rendkívül népszerűek, csupán a vizsgált cégek öt százalékánál nincs ilyen, és ezek többsége nem is tervezte ennek bevezetését az adatfelvétel időpontjában.
Nagyjából minden második vállalat választható elemekből álló cafeteriarendszert működtet. A leggyakoribb munkáltatói érv a cafeteria mellett a dolgozói motiváció növelése, emellett a cégek kétharmada legalább kétévente felméri a rendszer hatékonyságát és a munkavállalók elégedettségét – fejtette ki.
A felmérés alapján ötből négy vállalkozás bruttó összegben határozza meg az éves cafeteriakeretet, amelynek átlagos nagysága idén 454 429 forint volt, ami 51 745 forintos, vagyis közel 13 százalékos emelkedés 2023-hoz képest. Ezen a téren ugyanakkor cégméret, árbevétel és működési terület alapján is elég nagy szórás mutatkozik: 120 000 és 900 000 forint között mozogtak az összegek.
Ami a jövő évi várakozásokat illeti, a keretösszeg a megkérdezett vállalatok 28 százalékánál fog növekedni, míg 72 százalék nem tervez emelést. A válaszadó cégeknél átlagosan 5,8 elem szerepel a juttatási rendszerben a tavalyi 5,4-es értékhez képest.
Azok a vállalatok, amelyek házon belül kezelik a cafeteriát, átlagosan öt juttatási elemmel működnek, míg ahol részben vagy teljesen kiszervezik a folyamatokat külső HR-szolgáltatónak, ott átlagosan kettővel több, azaz hét elem érhető el a munkavállalók számára.
A leggyakrabban biztosított elem továbbra is a Szép-kártya, azt követi a bölcsődei és óvodai támogatás, illetve a készpénzbeli megváltás.
A Szép-kártya már 2023-ban is népszerű volt, de pozitív fejlemény, hogy azon kívül szinte minden juttatási típus gyakorisága jelentősen nőtt, különösen látványos volt az emelkedés az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagság támogatásában – olvasható a közleményben.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Róka László)