Az ukrán mezőgazdaság nem csak a magyar agráriumot nyelheti el

Az ukrán mezőgazdaság „lenyelheti” a magyart, a lengyelt, de akár az egész európait is, ha a háború után sem változik az Európai Bizottság hozzáállása az EU és Ukrajna gazdasági kapcsolataiban – állítja a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor aggodalmát az ukrán élelmiszer-gazdaságban megjelent külföldi tőke is táplálhatja.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

– Ma csak az orosz–ukrán háború szemüvegén keresztül foglalkozunk Ukrajnával, pedig Ukrajna önmagában is komoly fenyegetés az európai gazdaságra nézve – emlékeztetett a Világgazdaság Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújára. A háború miatt az ukránokat támogató hangulat uralkodik, de ha később úgy kapcsolódik majd Ukrajna az európai gazdasághoz, ahogyan azt Brüsszelben akarják, akkor a magyar gazdák becsukhatják a boltot, ahogyan a lengyelek is, de könnyen lehet, hogy a franciák is rámennek erre – festette fel a veszélyt Orbán. A kormányfő hozzátette: 

Ukrajna európai uniós tagsága, a gazdasági kapcsolatok kellően szigorú szabályozása nélkül a teljes európai agrártársadalmat fenyegeti ez a veszély.

Ezért komoly védelmi intézkedésekre lesz szükség, mint ahogyan általában az Ukrajnával való gazdasági együttműködés számos kérdést vet föl, és a magyarok nézőpontjából sokkal több benne a veszély, mint amennyi lehetőséget hordoz. Kijelentette, hogy Ukrajna agrárgazdasága nem illeszkedik az uniós mezőgazdasághoz, hanem azzal ütközik.

Mezőgazdaság: már többször jelzett a vészcsengő

Erre korábban már többen is felhívták a figyelmet. Az ukrán gabonatermelés például jóval nagyobb méretű üzemekben, hatalmas táblákon zajlik, amelyek művelése jóval gazdaságosabb, miközben az ukrajnai talajok humusztartalma lényegesen magasabb az uniós földekénél. Eközben pedig sokkal kevesebb szabályt kell betartaniuk az ukrán termelőknek, mint az uniós gazdálkodóknak.

Az unió kinyilvánította, hogy szociális, környezetvédelmi és gazdasági szempontból is a fenntarthatóbb mezőgazdasági rendszer létrehozására ösztönzi a termelőket. Ukrajnában viszont erről szó sincs és számos olyan hatóanyagot használnak a növényvédelemben, ami az EU-ban már nem megengedett. Ezen felül az állattenyésztésben ellenőrizetlen az antibiotikumok használata.

Az európai gazdálkodói szervezetek már többször felhívták a figyelmet a veszélyekre. A baromfiszektorban például már 2023-ban megszólalt a vészcsengő: az Európai Baromfivágó és -feldolgozó Üzemek Szövetsége (AVEC) arról számolt be, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek vám- és kvótamentessége hatására nyolcvan százalékkal megugrott csirkehús- és a többszörösére nőtt a tojásimport. Ez pedig nem csupán tönkreteszi az EU baromfiszektorát, hanem élelmiszer-biztonsági veszélyeket rejt a fogyasztók számára.

Jelezték, hogy az unió által adott kedvezmények csak az óriáscégeknek hajtanak hasznot. Egyébként tavaly az Egyesült Királyságban egy ember meghalt a szalmonellás ukrán baromfihús miatt. Közben az európai baromfipiacon már most is a legnagyobb szereplő egy ukrán érdekeltség, amely ráadásul tovább terjeszkedik.

A magyar kormány az ukrán agrártermékek dömpingjére még 2023 szeptemberében importtilalommal reagált, 24 terméket, illetve termékcsoport Magyarországra történő szállítását tiltotta meg Ukrajnából, a tranzit engedélyezésével. Azóta ez a lista szűkült, a mézet tavaly februárban levették róla. Nagy István agrárminiszter ezt akkor azzal magyarázta, hogy olyan jelzéseket kaptak a méhészeti ágazattól, amelyek szerint a vegyes méz elfogyott, illetve az adott piaci áron nem eladó. Ezért, hogy

• a mézágazat ne omoljon össze, 
• a kereskedők tudják teljesíteni az exportszerződéseiket, 
• ne listázzák ki őket az összes külföldi kereskedelmi láncból, feloldották a tilalmat. 

Ugyancsak lekerült az eredeti listáról a „Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban” is. A nyilatkozatok szerint azonban az ukrán kukoricára marad az importtilalom, legalábbis az agrártárca ezt közölte, amikor a tavalyi termés toxintartalmáról nyilatkoztak a feldolgozók.

Azt ugyanakkor, hogy az ukrán gabona hosszabb távon is konkurenciát jelenthet, többen megfogalmazták. A termelők egy része igyekszik diverzifikálni termelését, az agrártárca pedig a beruházási pályázatok által gerjesztett feldolgozói kapacitás- és hatékonyságnövekedésben látja az egyik kiutat. Nagy István a Világgazdaságnak korábban úgy fogalmazott: „ha a magyar búzaszem az ukrán búzaszemmel versenyez, akkor veszítünk. Ám ha a magyar feldolgozott termék van a mi oldalunkon, akkor jó eséllyel mi leszünk a nyertesek”.

További részletek itt olvashatók:

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/01/orban-viktor-ukrajna-mezogazdasag