Jelezték, hogy az unió által adott kedvezmények csak az óriáscégeknek hajtanak hasznot. Egyébként tavaly az Egyesült Királyságban egy ember meghalt a szalmonellás ukrán baromfihús miatt. Közben az európai baromfipiacon már most is a legnagyobb szereplő egy ukrán érdekeltség, amely ráadásul tovább terjeszkedik.
A magyar kormány az ukrán agrártermékek dömpingjére még 2023 szeptemberében importtilalommal reagált, 24 terméket, illetve termékcsoport Magyarországra történő szállítását tiltotta meg Ukrajnából, a tranzit engedélyezésével. Azóta ez a lista szűkült, a mézet tavaly februárban levették róla. Nagy István agrárminiszter ezt akkor azzal magyarázta, hogy olyan jelzéseket kaptak a méhészeti ágazattól, amelyek szerint a vegyes méz elfogyott, illetve az adott piaci áron nem eladó. Ezért, hogy
- a mézágazat ne omoljon össze,
- a kereskedők tudják teljesíteni az exportszerződéseiket,
- ne listázzák ki őket az összes külföldi kereskedelmi láncból, feloldották a tilalmat.
Ugyancsak lekerült az eredeti listáról a „Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban” is. A nyilatkozatok szerint azonban az ukrán kukoricára marad az importtilalom, legalábbis az agrártárca ezt közölte, amikor a tavalyi termés toxintartalmáról nyilatkoztak a feldolgozók.
Azt ugyanakkor, hogy az ukrán gabona hosszabb távon is konkurenciát jelenthet, többen megfogalmazták. A termelők egy része igyekszik diverzifikálni termelését, az agrártárca pedig a beruházási pályázatok által gerjesztett feldolgozói kapacitás- és hatékonyságnövekedésben látja az egyik kiutat. Nagy István a Világgazdaságnak korábban úgy fogalmazott: „ha a magyar búzaszem az ukrán búzaszemmel versenyez, akkor veszítünk. Ám ha a magyar feldolgozott termék van a mi oldalunkon, akkor jó eséllyel mi leszünk a nyertesek”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!