„Németországban fölismerték, hogy a gazdaság a legfontosabb, a múlt héten bejelentett ötszázmilliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásával Magyarország előnyös helyzetbe kerülhet” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszer Brüsszelben hétfőn. „Ez hatalmas változás a német politikában és gazdaságpolitikában. Ez egy hatalmas csomag, megváltoztatja Németország arculatát” – mondta Nagy Márton. Rövid távon ez Magyarország előnyére válhat, hiszen Magyarország rendkívüli módon integrálódott a német gazdaságba.
Mivel Magyarország két százalékponttal gyorsabban tud növekedni, mint Németország, a magyar kormány idei évre jelzett háromszázalékos növekedési előrejelzése egyre reálisabbá válhat – mondta. „Mindaz a felismerés, amivel a gazdaságpolitika olyan irányt vesz, hogy a gazdaság a legfontosabb, hogy a gazdaságot vissza kell téríteni arra az útra, ahol volt, és meg kell erősíteni a versenyképességet, jó Európának és jó Magyarországnak is” – jelentette ki.
Közölte továbbá: az Egyesült Államok és Magyarország viszonylatában lesznek olyan együttműködési pontok, amelyek Magyarország számára nagyon előnyös végkifejlettel járnak.
Sok fiatal költené autóvásárlásra a munkáshitelt
Miközben az új autók esetében egyre többször bukkannak fel tízmillió forint feletti alapárak, egy friss felmérés szerint aránylag kevesen költenének ennyit járművásárlásra – és még kevesebben remélik, hogy egymillió forint alatt megúszhatják. A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő Használtautó.hu megkérdezte felhasználóit arról, hogy mennyit lennének hajlandók autóvásárlásra áldozni, és tervezik-e ehhez a munkáshitelt vagy állampapír-kifizetéseiket felhasználni. Az is kiderült, melyek azok a legnépszerűbb modellek, amelyek beleférnek a négymilliós keretbe.
Dübörög a lakásbiztosítási kampány
A márciusi lakásbiztosítási kampány végére mintegy 360 ezer szerződésváltásra és további négyszázezer szerződés átdolgozására számít a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) – közölték a szervezet vezetői csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójukon.
Felidézték, hogy a tavalyi kampány során mintegy háromszázezer biztosítást cseréltek le az ügyfelek és 340 ezer meglévő szerződést átdolgozva kötöttek újra.
A FBAMSZ elnöke elmondta: míg a szerződések átdolgozása jellemzően a biztosítók közvetlen megkeresése során történik, az új szerződések kiválasztásában és megkötésében jelentős a független alkuszok szerepe; közreműködésükkel kötötték az eddigi tapasztalatok szerint a márciusi kampány új szerződéseinek mintegy negyven százalékát.
Árrésstop: keményebb lépésre is elszánhatja magát a kormány, ha nem csökkennek az árak
Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta, a kormány egyelőre lépésről lépésre kezeli az élelmiszerárak csökkentését, nem kell előreszaladni. A miniszterelnök azt is világossá tette, ha nem vezet eredményre az árrésstop, akkor a kormány keményebb intézkedéseket fog bevezetni. Ez az árstop, ami közvetlenül hatósági árat jelent. Ennek a hátránya, hogy a kereskedők át tudják hárítani a veszteségeket a termelőkre, miközben a kiskereskedelmi árrésnél ugyanez nem lehetséges. A Kossuth rádió riportere felvetette, hogy az árrésstop a kritikusok szerint még növelheti is az inflációt, mert a kiskereskedők majd a többi termék árának emelésével szedik be azt a profitot, amit a jelenleg kijelölt harminc terméknél el kell engedniük. Orbán Viktor azt mondta, a kormánynak erre is lenne válasza: Ha kiterjesztjük az árrésstopot minden élelmiszerre, ez máris lehetetlen.
Árrésstop: az árfigyelő is segít
Az árfigyelő is segíthet az árrésstop betartásában, ellenőrzésében, hiszen a harmincféle termék jelentős része az alkalmazásban is megtalálható. És bár nem lehet kivédeni, hogy a kereskedők más termékeken próbálják meg behajtani a kieső bevételt a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint, a piaci erők ebben a helyzetben a kormányzat mellett állnak. Ugyanis az alapvető termékek jellemzői, hogy vásárlásukat a fogyasztók nem tudják elhalasztani, emiatt itt a kereskedők is nagyobb nyugalommal emelhetnek árat, nem kell félniük olyan mértékben a kereslet visszaesésétől. Más, nem alapvető termékek esetében ellenben már sokkal árérzékenyebbek a fogyasztók, ami azt jelenti, hogy az árak emelésére a kereslet visszafogásával reagálnak, emiatt pedig a kereskedők sem tudnak olyan mértékben árat emelni, mint szeretnének.
