A geotermikus energia kiaknázását, az energiahatékonyságot szolgáló beruházásokat és az energiatároló kapacitások további kiépítését egy rövidesen kiírandó 440 milliárd forint keretösszegű pályázattal is támogatja a kormányzat. Az így elnyert források a miniszter megítélése szerint javíthatják a beruházások megtérülését, ám a kockázatot továbbra is a vállalkozásoknak kell vállalni – írta a Világgazdaság.
A geotermikus energia iránt a 2023-ban érvénybe lépett befektetőbarátabb szabályozás felkeltette a gazdasági szereplők érdeklődését. A több tucat fúrásból eddig kilenc bizonyult eredményesnek. Köztük a Nyíregyházán hatalmas gyártási kapacitású Lego is sikerrel járt.
A skandináv társaság által elért bőséges vízhozamú, 95 fokos forrás nagyban hozzájárulhat a gyár karbonsemlegességéhez. Lantos Csaba hangsúlyozta: a vállalkozásbarátabb szabályozás nem jelent elvtelen engedményeket, a felhasznált víz kötelező visszasajtolása az ilyen rendszereket fenntarthatóvá teszi.
A rendszerváltáskor 14,3 milliárd köbméter földgázt használtunk fel, most viszont 8,5 milliárd köbméter körül van a felhasználás. A miniszter közlése szerint a geotermikus energia használatával ez további mintegy egymilliárd köbméterrel mérséklődhet, a biomassza segítségével előállított energia pedig további félmilliárd köbméterrel csökkentheti a kitettséget.
A klímasemlegesség tekintetében Magyarország egyébként is jól áll: eddig 43 – más számítások szerint 48 – százalékkal sikerült csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, így az a cél, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ra 0,1 százalék alá csökkenjen.
Lantos Csaba kiemelte: mindezt úgy értük el, hogy közben jelentősen nőtt a GDP.
Mivel az energiahordozók 63 százaléka még mindig import, az energiafüggetlenség erősítése – összhangban a klímasemlegességet is erősítő fejlesztésekkel – továbbra is prioritás. Ebben kiemelt szerepet játszik a kilencvenszázalékos kapacitáskihasználtsággal működő 2000 megawattos paksi erőmű, amelynek a működését a műszaki paraméterek teljes körű megfelelőségére alapozva 2052–2054-ig kívánják meghosszabbítani. Az áramfogyasztás növekedése által generált többletigényt pedig Paks II fogja biztosítani.
A miniszter szerint a következő húsz évben kisebb, 50-10 megawattos erőművek telepítése sem kizárt, ugyanakkor az igazi megoldást egy nagyobb szivattyús erőmű hozhatná el, ám ehhez a magyarországi földrajzi adottságok nem túl kedvezők.
Amíg ezek nem valósulnak meg, szükséges az energiatárolás fejlesztése, amit egyebek mellett szükségessé tesz a jelenleg már rendelkezésre álló mintegy 7,76 gigawatt napelemkapacitás is, amivel a már említett 25 százaléknyi villamos energiát előállítjuk, s amely háromszázezer háztartást lát el.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
