A rezsicsökkentés eltörlésére szólította fel Magyarországot az Európai Bizottság – közölte a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hortay Olivér kifejtette, az elvárás észszerűtlen, és látható mögötte a politikai szándék.
Felidézte: két napja jelent meg az Európai Bizottság (EB) gazdasági ajánlásokat tartalmazó, évről évre közzétett dokumentuma. Ebben a jelentésben szerepel a felszólítás, illetve az a kritika, miszerint kedvezőtlen helyzetet teremt, hogy Magyarországon kell a legolcsóbb rezsidíjakat fizetni. A magyar háztartások emiatt túl sokat fogyasztanak, ezáltal Magyarországnak túl sok orosz energiára van szüksége – fűzte hozzá.
A bizottság egyik legfontosabb célkitűzése az orosz energiahordozók teljes körű betiltása az Európai Unióban – hívta fel a figyelmet.
Hortay Olivér szerint a probléma abszurd, mert a magyarok annyit fogyasztanak, amennyit akarnak, minden tagállamnak joga a tarifaszabályozás, és ahhoz is joga van, hogy meghatározza, kitől és mennyi energiát vásárol.
Jogilag megalapozatlan az a brüsszeli törekvés, amely teljesen betiltaná az orosz energiahordozókat 2027 végéig – hangsúlyozta. Az üzletágvezető azt mondta, világos, hogy az EB mit vár el, a kérdés inkább az, hogy észszerű-e az elvárás. Szerinte egyértelműen nem, mert olyan súlyos gazdasági és társadalmi következményei lennének, amelyeket az Európai Unió nem viselne el.
A Századvég Európa-projekt kutatásának eredményeire hivatkozva közölte, ma minden negyedik európai energiaszegény. Kitért arra is, annak, hogy az európai ipar „leült”, az az oka, hogy négyszer-ötször annyit kell fizetnie egy európai vállalatnak a gázért, mint egy amerikainak, ha pedig a bizottság elvárása teljesülne, az újabb súlyos áremelkedést idézne elő.
A Századvég úgy számol, hogy a gáz esetében a rezsicsökkentésre rakodó terhek 660 milliárd forinttal növekednének évente, a magyar családok költségei évente átlagosan félmillió forinttal növekednének.
Hortay Olivér szerint az intézkedés tisztán politikai természetű, és úgy véli, valóban felvethető egy politikai nyomásgyakorlási szándék is, mert a legnagyobb károsult Magyarország és Szlovákia lenne, az a két tagállam, amelynek az Ukrajna-politikája talán legjobban eltér az EB-étől – fogalmazott az elemző.
Mint mondta, vita bontakozik ki a Brüsszelhez közel álló kutatóintézetek között is arról, hogy egyáltalán mennyire van realitása a 2027-es célkitűzésnek. Hortay Olivér hangsúlyozta: láthatóan csak úgy valósítható meg a cél, ha az európai háztartások megszorítják a nadrágszíjat, és tovább csökkentik a fogyasztásukat, csakhogy ennek óriási energiaszegénységi ára lenne.
