Az Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) elnök-vezérigazgatója szerint az államadósság finanszírozásában a lakossági háttér szerepe jelentős, aránya az elmúlt másfél évtized során két százalékról húsz százalékra nőtt, a továbbiakban 20-25 százalék között mozoghat. Hoffmann Mihály kifejtette: fordulatra azért volt szükség, mert 2010-ben nyilvánvalóvá vált, hogy az államadósság szerkezete kedvezőtlen, a devizaarány túl nagy, új alapokra kell helyezni a finanszírozási hátteret. Közölte, hogy a lakossági állampapír-állomány 2024 végére elérte a 13 ezermilliárd forintot, miközben a kiáramlás mértéke alacsony maradt, szerkezete pedig jó irányba változott, ma már nem egy termék fedi le a piac túlnyomó részét.
A fix kamatozású és a bónusz állampapírok részesedése húsz-húsz százalékra ugrott, a prémium magyar állampapíré ezzel együtt jelentősen csökkent. Az adósságkezelő vezetője úgy látja, hogy a lakossági befektetők egyre tudatosabbak, alaposan átgondolják a befektetéseikből kivehető haszon elhelyezését, és érdeklődnek az online értékesítési csatornák iránt. Részben ennek köszönhető, hogy az ÁKK Zrt. kétharmados részesedést szerzett az értékesítésben, a banki közvetítők ugyanis az ilyen fejlesztésekben kissé lemaradtak.
Hoffmann Mihály hosszabb távon sem vár jelentős átrendeződést a lakossági megtakarítások piacán, mert az állampapír szerinte biztonságos, versenyképes hozamot kínál, a likviditása is jó, más pénzügyi termékek ezt a három fő befektetési szempontot egyszerre ilyen szinten nem garantálják – fogalmazott.
Állampapírt csaknem nyolcszázezer háztartás birtokol valamilyen formában
Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója sem számít arra, hogy a lakossági állampapírok teret vesztenének. Jelenleg csaknem nyolcszázezer háztartásnak van valamelyik fajtából, kilencven százalékuk 25 millió forint alatti összegben tulajdonos. Az ősszel kezdődött lakáspiaci élénkülés legfeljebb háromszázmilliárd forintot vihetett el az állampapír-piacról – mondta Banai Ádám, egyúttal üdvözölte, hogy a megtakarítási hajlandóság erős maradt, a több mint húszezermilliárd forintra becsülhető lakossági tartalék továbbra is inkább befektetéseket finanszíroz a fogyasztás növelése helyett.
Az ingatlan mindig vonzó befektetés, de a csaknem fél éve tartó áremelkedés miatt most túl drága, márpedig befektetésként csak a felértékelődéssel számítva versenyképes, a bérleti hozam önmagában nem jelentős. A döntéshozóknak a továbbiakban érdemes olyan megtakarítási lehetőségeket ösztönözniük, amelyek a reálgazdaságot támogatják, a befektetett összegeket nemzetgazdasági szinten hasznosítják – hangsúlyozta.
A Gránit Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az állampapíroknak kedvez, hogy Magyarországon az emberek általában ragaszkodnak a megszokott befektetési lehetőségekhez, miként szolgáltatót is nehezen váltanak. Mikesy Álmos kifejtette, hogy nem váltak be azok a piaci várakozások, amelyek a magas inflációval és változékonysággal jellemezhető időszak végeztével a magasabb kockázatú termékek térnyerését valószínűsítették.
Az újdonságok iránt egyelőre viszonylag kevesen érdeklődnek, a kockázatkerülés továbbra is erős, és nem csak belföldön. A pénzügyi szolgáltatóknak mindeközben egyre kreatívabbnak kell lenniük, ezért speciális alapokat hoznak forgalomba, egyre komolyabb termékfejlesztésekkel próbálják megszólítani az ügyfeleket. Az alapkezelői piacon a devizatermékek iránti kereslet élénkül, de ez legfeljebb csak árnyalni fogja az összképet, nagy átrendeződések egyelőre nem látszanak – tette hozzá.
