– A fő kérdés nem az, hogy évek alatt, rendkívüli beruházások és költségek árán teljesen le tudnánk-e válni az orosz olajról és gázról, bár ez is erős kétségeket vet fel, hanem, hogy észszerű lenne-e? – tette fel a kérdést közösségi oldalára feltöltött bejegyzésében Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágvezetője a választ is megadta: egyértelmű, hogy nem!
A szakértő emlékeztetett: legutóbb 2022-ben, amikor a szankciós adok-kapok miatt Brüsszel mostani tervéhez hasonló mennyiségű orosz gáz esett ki a piacról, rövid távon tízszeres áremelkedés volt tapasztalható.
Hosszú távon pedig a kínálat szűkülése több mint kétszer olyan magas árszintet eredményezett, mint ami az energiaválság előtti időszakot jellemezte. Ezért ült le az európai ipar, és ezért szabadult el az energiaszegénység a lakosság körében.
– A főáramú média bármennyire is próbálja relativizálni, az orosz energia teljes kitiltása katasztrofális gazdasági és társadalmi következményekkel járna Magyarországra és az egész unióra – emelte ki az üzletágvezető.
A Magyar Nemzet a minap ismertette Századvég Európa-projekt-kutatásának új eredményeit, melyek rámutatnak, hogy az uniós polgárok több mint ötöde nem képes kellő mértékben felfűteni otthonát. Az arány több mint háromszorosa az energiaválság és a háború előtt mért 6,9 százaléknak, azaz az energiaszegény európaiak száma négy év alatt több mint 65 millió fővel nőtt.
A fizetési hátralékok a lakosság még szélesebb körének okoztak problémát. A kutatás eredményei alapján minden negyedik európaival legalább egyszer előfordult az elmúlt egy évben, hogy nem tudta időben befizetni közüzemi számláit. Az arány ebben a mutatóban a 2021-ben mért érték csaknem négyszeresére nőtt.
A tagállamok közötti különbségek rámutatnak, hogy a magas relatív átlagjövedelmek nem feltétlenül nyújtanak védelmet az energiaszegénység terjedése ellen. Egy hirtelen, drasztikus tarifaemelkedés ugyanis a magas jövedelmű országokban is széles társadalmi rétegeket állít súlyos egzisztenciális kihívások elé.
