Elkészült az új Mesterséges intelligencia stratégia, és jelenleg a kormány asztalán van – közölte a Világgazdaságnak adott interjúban Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. Hangsúlyozta: céljuk, hogy Magyarország az MI terén is stratégiai pozícióba kerüljön.
Fotó: Vémi Zoltán
Elmondása szerint az elmúlt hónapokban közel 1500 szakmai szereplővel egyeztetett. A mintegy ötszáz céget tömörítő Mesterséges Intelligencia Koalícióval egy részletes kompetenciatérképet is összeállítottak, amely szektoronként mutatja meg az MI-alkalmazásokat és ipari megoldásokat.
A kormánybiztos úgy látja, nincs olyan terület, amit ne hatna át valamilyen módon a mesterséges intelligencia. Példaként említette, hogy a technológiába fektetett források hozama lényegesen nagyobb, mint más fejlesztések esetében. A cél az, hogy az MI a 2030-ra várt GDP-t 15–20 százalékkal emelje meg. Beszélt arról is, hogy egyre több cég fejleszt saját MI-megoldásokat annak érdekében, hogy szenzitív adatokat ne kelljen külső felhőalapú rendszerekbe integrálni. Ilyen rendszereket használ már a Gazdasági Versenyhivatal és a NAV is. A mesterséges intelligencia a minisztériumokban is jelen van:
az Igazságügyi Minisztérium például egy MI-modellnek tanította meg a teljes magyar joganyagot.
A cél az, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán (MKIK) keresztül ez a rendszer cégalapítóknak nyújtson gyakorlati segítséget.
A Központi Statisztikai Hivatallal közösen fejlesztett új döntés-előkészítő asszisztens szintén az MKIK-nál fog megjelenni. Ennek alapját több tízezer vállalat idősoros adatai adják, így a rendszer előre jelezheti, milyen teljesítmény várható egy újonnan alapított cég esetében. A kormánybiztos beszámolt arról is, hogy hamarosan létrejön egy Mesterséges Intelligencia Tudományos Tanács, amelynek célja az új fejlesztési irányok meghatározása. Az oktatásban is fontos lépések történnek: nemrég küldték ki azt az ingyenes, háromórás tananyagot, amelyet
- a Gábor Dénes Egyetem
- és Balogh Petya
közösen dolgozott ki.
A lakosság és különösen a diákok MI-használatra való felkészítése is kulcskérdés. Palkovics kiemelte: már az is érték, ha valaki megtanul jól kérdezni („promptolni”), hiszen enélkül a válaszok is torzulnak. Az egészségügyről is beszélt: a képfelismerő algoritmusok már ma is támogatják az orvosi döntéseket, és az EESZT-adatbázis segítségével a korai betegség-előrejelzés is egyre hatékonyabbá válhat.
A Magyar Nemzeti Levéltár olyan alkalmazást használ, amely az anyakönyvi kivonatokból – köztük halotti bizonyítványokból – származó információkat dolgozza fel. Ez a rendszer az örökletes betegségek felismerésében segítheti a gyógyítást.
Palkovics beszélt a szuperszámítógépek helyzetéről is. Mint mondta, jelenleg a debreceni Komondor teljes kapacitáson működik, ezért bővítésre van szükség. A projekt célja a hazai kutatások és ipari szereplők kiszolgálása. A szuperszámítógépek működtetése komoly energiaigényű, ezért az energiaellátás biztonsága kulcsfontosságú. Palkovics szerint Magyarország éppen ezért vált vonzóvá több nemzetközi adatközpont-üzemeltető számára is.
A mesterséges intelligencia az autóiparban rendkívül fontos
Az autóiparban is komoly szerepet kap az MI. A zalaegerszegi tesztpálya és a hazai gyárak – mint a BMW debreceni üzeme vagy a Mercedes bővítése – már nagyrészt robotizált, MI-vezérelt rendszerekkel működnek. A gyártási környezet high-tech jellege nemzetközi szinten is kiemelkedő. A Continental, a BYD és más nemzetközi cégek is rendszeresen egyeztetnek a kormányzattal a technológiai fejlesztésekről. A munkaerőpiac szempontjából Palkovics nem lát problémát: Magyarországon még mindig munkaerőhiány van, különösen az iparban.
Szerinte a robotok elsősorban azokat a feladatokat veszik át, amelyek veszélyesek vagy nem éri meg emberi munkával elvégezni – de ezeket is felügyelet mellett végzik. Hangsúlyozta: nem az MI-től kell félni, hanem attól, ha kimaradunk belőle.
