– A friss adatok világosan mutatják, hogy a lakáspiac motorja szó szerint vidékre költözött, Budapesten viszont lefulladt. Az alföldi és keleti régiókban a jelentős ipari fejlesztések, valamint a kedvezőbb kiinduló árszintek erősen fűtik a keresletet. Ezzel szemben Budapesten 2025 első felének végére lecsengett a főként befektetők által fűtött keresleti hullám, ami időszakosan a lakásdrágulás végét is elhozta a fővárosban – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Júniusban országosan 1,3 százalékkal nőttek a lakásárak az előző hónaphoz képest, éves szinten pedig 14 százalékos drágulás következett be.
Időközben a KSH is publikálta a 2025 első negyedéves statisztikáit, ami alapján éves alapon 12 százalékos áremelkedést mért - országosan.
A hivatalos adatok tehát szorosan együtt mozognak az ingatlan.com statisztikáival. Az általános lakásdrágulás képe viszont nagyon nagy különbségeket és eltérő dinamikát mutat az egyes országrészekben.
A hirdetési portál lakásárindexe szerint a legnagyobb havi áremelkedést júniusban a Szegedet is magában foglaló Dél-Alföldi régió érte el, ahol 3,1 százalékkal drágultak a lakások. A Debrecent is felvonultató Észak-Alföldön 2 százalékos, Észak-Magyarországon pedig 1,8 százalékos havi növekedést mértek.
Éves összevetésben a Dél-Alföld 16,5 százalékos, az Észak-Alföld pedig 15,4 százalékos lakásár-emelkedést mutat, amely jelentősen meghaladja mind a KSH, mint az ingatlanos portál országos átlagot mutató adatait.
A fővárosban a modellszámítások szerint júniusban megállt az áremelkedés, így havi szinten nem volt változás. Ennek ellenére Budapesten éves alapon még mindig 19,4 százalékos drágulás látható, amely továbbra is a legmagasabb érték az egész országban.
A közelmúltban bejelentett Otthon Start program várhatóan jelentős hatással lesz a második félév lakáspiaci forgalmára. Vidéken tovább erősítheti az egyébként is dinamikus keresletet, Budapesten pedig újra mozgásba hozhatja az egyelőre kiváró vevőket. Az első lakásvásárlók és a továbbköltözők megjelenése várhatóan láncreakciót indíthat el, ami miatt az árak ismét emelkedő pályára kerülhetnek és a tranzakciók száma is növekedésnek indulhat.
A fővárosban a legdrágább városrészek közé a II., az I. és az V. kerületek tartoztak július elején, ahol 1,6-2 millió forint az eladó használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. Jelenleg még hét olyan budapesti kerület van, ahol ez az árszint az egymilliós lélektani határ alatt marad. Közülük a XXIII., a XX. és a XVII. kerület a legolcsóbb 806-878 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.
A budapesti eladó használt lakások és házak átlagára négyzetméterenként 1,28 millió forintnál jár.
Érdekesség, hogy a vármegyeszékhelyek között a legdrágább lokációnak számító debreceni és szegedi lakáspiacokon történt a legnagyobb regionális drágulás. Debrecenben a használt eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 940 ezer forint, míg Szegeden 879 ezer. Ezt az árszintet közelíti Győr, Székesfehérvár és Veszprém 847-856 ezer forinttal. A legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján és Békéscsaba 279 ezer és 419 ezer forintos átlagárszinttel.
„Az Otthon Start program bejelentésének hatására kimozdulhatnak a nyári holtpontról a budapesti lakásárak, és őszig havi 0,5-1 százalékos áremelkedési ütemet is produkálhatnak. Az Otthon Start elindulását követően átmenetileg 1-2 százalékos is lehet a fővárosi lakásdrágulási tempó, ami visszafogottabb az év elején látott áremelkedés dinamikájánál. A többi nagyvárosban már eleve lendületből várja a piac az első lakást vásárlókat, így arányaiban ott jobban megmozdulhatnak az árak, mint Budapesten. Az alapvető változás lesz az év eleji lendülethez képest, hogy akkor a befektetők voltak aktívabbak, mostantól viszont a saját célra vásárlók mozgathatják az árakat” – fogalmazta meg várakozásait az ingatlan.com szakértője.
