A németek ismét a magyar példát követnék: nagyszabású adóreformra készül a Bundestag

Átfogó adóreformról kezdett egyeztetést a német kormánykoalíció, habár szakértők már egyébként is hosszú ideje pedzegetik, hogy muszáj lesz hozzányúlni a német közterhek rendszeréhez. A jelek szerint pedig a döntéshozók is belátták, elkerülhetetlen a változtatás. Egybehangzó sajtóértesülések szerint egy nagyszabású adóreformcsomagot készít elő a berlini kormányzat, amitől éves szinten jelentős állami bevételnövekedést várnak.

Friedrich Merz német kancellár Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A német kormány átfogó adóreform lehetőségét vizsgálja, amelynek középpontjában az áfaemelés áll, miközben ezzel párhuzamosan csökkentenék a munkát terhelő adókat. A tervek szerint a jelenlegi 19 százalékos általános áfakulcs akár 21 százalékra emelkedhet, vagyis 2-3 százalékpontos növelés is szóba került a kormányzati egyeztetéseken – adta hírül cikkében a Handelsblatt.

Főhet Merz feje, elkerülhetetlennek tűnnek az adóreformok, óriási lyukak tátonganak a költségvetésben  Fotó: MICHAEL KAPPELER / DPA

A reform nem önmagában állna, hanem egy komplex gazdaságpolitikai csomag része lenne. A kormány célja, hogy az áfaemelésből származó többletbevételt részben visszajuttassa a gazdaságba, elsősorban 

• a jövedelemadó 
• vagy a társadalombiztosítási járulékok 

csökkentésével. Ez a megközelítés a „fogyasztás adóztatása helyett a munkát terhelő adók mérséklése” elvén alapul, amely több közgazdász szerint kedvezőbb a gazdasági növekedés szempontjából.

A magyar kormány már másfél évtizede a munkát terhelő adók csökkentése mellett döntött

A magyar kormány már jóval korábban, másfél évtizede hozott hasonló döntést, mely azóta egyértelműen pozitívan hatott a hazai gazdaságra. 2011. január 1-jétől vezették be Magyarországon az egykulcsos szja rendszerét. Kezdetben 16 százalékos, majd 2016-tól 15 százalékra csökkentett adókulccsal, ami mellett célzott szja-kedvezményeket, illetve szja-mentességet kaphatnak bizonyos csoportok: például a 25 év alatti munkavállalók, a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák – mely utóbbit a kormány tavaly októbertől fokozatosan kiterjesztette a három- és kétgyermekes anyákra is –, a családi adókedvezmény, az első házasok és a 30 év alatti anyák kedvezménye. 

Az egykulcsos adórendszer bevezetése és a munkát terhelő adók mérséklése a munkaerőpiaci aktivitást is jelentősen megnövelte: 2010 és 2024 között 20 százalékkal, több mint 800 ezer fővel nőtt a 15–74 éves népesség foglalkoztatottsága, míg a foglalkoztatási ráta 51 százalékról 65,1 százalékra nőtt az érintett korcsoportban (hasonló dinamikus bővülés volt a 15–64 éves korosztályon belül is, a foglalkoztatási ráta 57 százalékról 75,1 százalékra nőtt). A magasabb foglalkoztatás (a bérek folyamatos növekedésével kiegészülve) a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét is növelte, mely serkentette a fogyasztást, így a gazdaság növekedését is.

Merzék jelentősen megnyirbálnák a szociális juttatásokat

A pénzügyi számítások szerint a két százalékpontos emelés esetén 30 milliárd euró többletbevételt generálna a német büdzsének évente. Ez a forrás kulcsfontosságú lehet a növekvő állami kiadások – például a védelem, a szociális rendszer és a gazdasági átállás – finanszírozásában.

A reformcsomag részeként felmerült az is, hogy a kedvezményes, jelenleg 7 százalékos áfakulcsot egyes alapvető termékek esetében 4 százalékra csökkentenék, így próbálva ellensúlyozni a magasabb általános kulcs hatását a lakosságra. Ez különösen fontos lehet az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára, amelyek bevételük nagyobb részét fogyasztásra költik.

Az áfaemeléssel és a munkát érintő járulékok csökkentésével párhuzamosan az adóügyi reformcsomag részét képezné a szociális kiadások visszavágása is. Megszüntetnék például a házastársaknak járó ingyenes egészségbiztosítást és a tartós ápolási biztosítást is. A tervek szerint a dolgozó házastársuk után ingyenes ellátást kapó férjeknek/feleségeknek ezután havonta 225 eurót (körülbelül 87 ezer forint) kellene fizetniük, kivételt képeznének a hat évnél fiatalabb gyermeket nevelő szülők, illetve azok, akik tartós gondozásra szoruló rokonnal élnek egy háztartásban. A kormány várakozásai alapján ez a lépés évente több milliárd eurós pluszbevételt hozhat, sok jelenleg háztartásbeliként élő nőt pedig visszavezethet a munkaerőpiacra.

Óriási a baj: súlyos eurómilliárdok hiányoznak a költségvetésből

Bár a témában megjelent cikkekben többször is kiemelik, hogy az adóreformok célja nem elsősorban a költségvetésben lévő méretes lyukak betömködése, a kormányzatnak kétségtelenül emiatt is szüksége van minden egyes befolyó eurócentre. A Handelsblatt elemzése szerint 11 milliárdos hiánnyal számolnak a jövő évi büdzsében, ez az összeg viszont jó eséllyel tovább fog emelkedni az iráni háború és a nemzetközi események negatív hatásai miatt. A következő évekre pedig még sötétebbek a kilátások, 2028-ra és 2029-re is 60 milliárd eurós deficitet jósolnak, ezeket a szakértők szerint csak adóemeléssel lehet mérsékelni.

A kormányzati elképzelések mögött az a gazdaságpolitikai logika áll, hogy a fogyasztási adók kevésbé torzítják a gazdasági döntéseket, mint a munkát vagy a vállalkozásokat terhelő adók. A jövedelemadók és járulékok csökkentése ösztönözheti a foglalkoztatást, javíthatja a versenyképességet és növelheti a nettó kereseteket. Több közgazdász is támogatja ezt az irányt, mivel szerintük hosszabb távon erősítheti a gazdasági növekedést.

Ugyanakkor a tervezett intézkedések jelentős kockázatokat is hordoznak. Az áfa emelése közvetlenül növeli a fogyasztói árakat, ami rövid távon inflációs hatással járhat, különösen egy olyan időszakban, amikor az energiaárak már eleve magasak a geopolitikai feszültségek miatt. Ez a lakosság mindennapi életében drágulást jelenthet, különösen az alapvető termékek és szolgáltatások esetében.

A fogyasztás visszaesése szintén reális veszély. A magasabb árak miatt a háztartások visszafoghatják kiadásaikat, ami negatívan érintheti a kiskereskedelmet és a gazdasági növekedést. Rövid távon akár „előre hozott vásárlások” is megjelenhetnek, de hosszabb távon gyengébb kereslet alakulhat ki.

Az egyeztetésről szóló hírekre reagálva a pénzügyminisztérium közölte, ők nem javasolják az áfa megemelését. A helyzetet jól ismerő, bennfentes forrásokra hivatkozva a Focus Online arról számolt be, hogy az áfaemelésről szóló javaslatot csak a CDU illetékesei vetették fel az adóreformokat érintő tárgyalások során, a szakminisztérium nem tervez ilyen lépést.

A Merz-kormány költségvetési trükkök tömegét vetette be – ez indíthatta be az adóreformról való gondolkodást

Ahogy arról nemrég a Magyar Nemzet is beszámolt, a német gazdaságpolitika egyik legnagyobb közelmúltbeli ígérete kártyavárként látszik összeomlani. A kölni Német Gazdaságkutató Intézet (IW) a Reuters hírügynökségnek eljuttatott néhány nappal ezelőtti jelentésében kíméletlen kritikával illette a német kormány által alig egy éve elfogadott, ötszázmilliárd eurós Infrastruktúra és Klímasemlegességi Különalapot (SVIK). Tobias Hentze, az IW kutatója szerint az elmúlt év mérlege teljes kiábrándulás

A számok magukért beszélnek, és komoly aggodalomra adnak okot a német gazdaság hatékonyságát illetően. A szövetségi kormány 2025-ben – a különalappal együtt – összesen mintegy 71 milliárd eurót fordított tényleges beruházásokra. Ez a 2024-es évhez képest mindössze kétmilliárd eurós névleges növekedést jelent, ami a gyakorlatban alig fedezi az infláció okozta drágulást, nemhogy érdemi fejlesztési ugrást jelentene.

Az uniópártoknak és az SPD-nek megvolt a lehetősége arra, hogy felszámolják a beruházási lemaradást. Eddig nem éltek vele

 – fogalmazott Tobias Hentze.

A kormány eredetileg 19 milliárd eurót tervezett lehívni a SVIK alapból az első évben, de ennek csupán a 42 százalékát használták fel. Ami azonban ennél is nagyobb probléma, az a felhasznált pénzek útja. Az IW kalkulációi szerint a lehívott források 86 százaléka, azaz mintegy tizenkétmilliárd euró egyáltalán nem új beruházásokra ment el.

Egyszerűen csak áthelyezték a pénzeket az egyik zsebből a másikba

 – állapította meg Hentze.

A kormány a különalapból finanszírozott olyan tételeket, amelyeket normál esetben a rendes költségvetésből kellett volna kigazdálkodni. Klasszikus példa erre a kórházak azonnali átalakítási költségeinek fedezése. Ezt a kormányzat beruházásként könyvelte el a különalapból, noha a valóságban ezek csupán a kórházak napi működési és fenntartási költségeit takarták.

A Klíma- és Transzformációs Alap is jókora csalódást okozott: a tényleges beruházások 8,3 milliárd euróval elmaradtak a tervezettől, és még a 2024-es szintet sem érték el. A tartományoknak szánt 8,3 milliárd euró pedig a német bürokrácia útvesztői miatt leghamarabb csak 2026-ban válhat elérhetővé.

A jelentés rámutat a német költségvetési tervezés egyik legsúlyosabb hibájára is. A szabályok szerint a kormány csak akkor nyúlhat a különalaphoz, ha a normál költségvetési kiadásainak legalább tíz százalékát beruházásokra fordítja. Ezt a küszöböt papíron, a tervezéskor éppen csak elérték, a valóságban azonban a tényleges arány csupán 8,7 százalék lett. Az igazi botrány azonban az, hogy ennek a céltévesztésnek semmilyen jogi vagy politikai következménye nincs.