Meddig bírja Európa orosz olaj nélkül?

Az unió rövid távon nem tér vissza az orosz olajhoz, ám ha az iráni háború elhúzódik, nem kizárt, hogy átcímkézett orosz olaj is megjelenik az európai piacokon. A kritikus pont április közepe felé lehet, hiszen a felszabadított olajtartalékok is ekkorra fogyhatnak el.

Nincs pénz, amíg nincs olaj Forrás: MTI

Az orosz olaj érkezése az Adria vezetéken az amerikai szankciók feloldásával nem ütközik sem uniós, sem amerikai jogi problémákba. Ezért a szállítás megtagadása csupán a horvát kormány döntése, a kommunikáció továbbra sem egyértelmű és időhúzásra utal. A horvát kormány és parlament, Zoran Milanović elnök kivételével erősen Ukrajna barát, ez az egyik oka a politikai ellenállásnak. A másik probléma a Mol jelentős tulajdonjoga a horvát olajvállalat, az INA felett. Számos nemzetközi bírósági döntés hozta ki a Molt győztesnek, ebbe azonban Horvátország nem tud beletörődni, így az orosz kőolaj tranzitjának akadályozása egyfajta kicsinyes bosszú – mondta el lapunk megkeresésére Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója annak kapcsán, milyen lehetőségei maradnak Európának, ha mindenáron nélkülözi az orosz olajat és Magyarország sem jut hozzá a megvásárolt mennyiséghez.

Ami napjainkat illeti, a kőolajhelyzetet egyelőre részben orvosolja a nemzetközileg feloldott stratégiai készletek és az orosz olajra április 11-ig vonatkozó szankciómentessége
Fotó: AFP

Egyre nagyobb a verseny a meglévő kőolajkészletekért

Amennyiben az iráni háború elhúzódik, a helyzet azonban változhat a globális kínálat szűkössége miatt. A régiós benzinpiac összetett és számos termelő van, azonban elhúzódó konfliktus esetén jelentős áremelkedés érkezhet a kutakra. Ezt enyhíteni tudná, ha a Mol hozzáférne az orosz olajhoz, amely jóval kedvezőbb árú, mint a Brent típusú olaj. Az utóbbi árától függően húszszázalékos vagy magasabb az árkülönbözet, az Urals típusú olaj az olcsóbb. Éppen ezért kérdés, hosszú távon felül tud-e emelkedni a horvát kormány politikai makacsságán és pragmatikus döntést hozni.

Vonatkozó kérdésünkre Somosi Zoltán aláhúzta, Európa rövid távon nem fogja visszaengedni az orosz olajat a piacra, mivel az a teljes narratívát (miszerint Oroszországot meg kell fosztani bevételeitől és így kell béketárgyalásokra kényszeríteni) borítaná. Hosszú távon azonban, ha az iráni háború hónapokig húzódik, az EU lehet rá lesz erre kényszerítve. A Hornuzi-szoros lezárásával a világ olajkereskedelmének ötöde esett ki, az EU, pedig önkéntesen a világkereskedelem további tíz százalékát tiltja be Oroszország felől. Ezáltal az EU jóval nagyobb árnyomásnak lesz kitéve, a világpiacon a meglévő készletekért egyre nagyobb lesz a versengés – mutatott rá a kutató.

Ami napjainkat illeti, a kőolajhelyzetet egyelőre részben orvosolja a nemzetközileg feloldott stratégiai készletek és az orosz olajra április 11-ig vonatkozó szankciómentessége. Az EU ellátása jelen pillanatban részben 

• Norvégiára, 
• az Egyesült Államokra és 
• Kazahsztánra hárul. 

Az Öböl-menti országok az európai olajfelhasználás 15 százalékát teszik ki – sorolta Somosi Zoltán. A beszűkülő piaccal azonban áremelkedés jön és a jelenlegi importőrök nem feltétlen tudják helyettesíteni teljesen az EU olajigényét. Így lehetséges, hogy újra átcímkézett orosz olaj kerüljön az európai piacra köztes szereplőkön keresztül, mint India vagy Kína. A két távol-keleti ország közül India a valószínűbb, hogy olajat exportálna Európába. Kína valószínűleg tartalékjai megőrzése mellett döntene szűkösebb hozzáférése következtében a nemzetközi olajpiachoz.

Somosi Zoltán úgy véli, a kritikus pont április első-második hete lesz, hiszen eddigre fogynak el az eddig árcsillapításra felszabadított stratégiai tartalékok, újabbakat kellene a piacra vezetni. Továbbá az Öböl-menti országok tározói is megtelnek, ami pedig jelentősen csökkentené vagy leállítaná a kitermelést és finomítást, annak teljes újraindítása pedig heteket vehet igénybe.