Új időszámítás május 1-től: életbe lép a Mercosur-megállapodás és sokkolhatja az agrárpiacot

Új korszak nyílik meg az európai külkereskedelemben. Évek óta húzódó vita után május 1-je péntektől ugyanis ideiglenesen hatályba lép a Mercosur-egyezmény, amely szerint egyes dél-amerikai országok termékei minden korábbinál könnyebben juthatnak be a közös piacra. A megállapodás életbe lépése egyszerre ígér exportlehetőségeket és hozhat komoly piaci sokkot, miközben az európai gazdák versenyhátrányba kerülhetnek az olcsóbb, lazábban szabályozott importtal szemben.

A Mercosur-megállapodás tönkreteszi az európai gazdákat Forrás: AFP

A magyar kormány az elmúlt években többször is élesen bírálta a megállapodást. Nagy István agrárminiszter korábban úgy fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy az európai gazdákra szigorú szabályok vonatkoznak, miközben harmadik országokból ezeknél jóval lazább feltételek mellett előállított termékek érkeznek az uniós piacra.

A hazai aggodalmak több ponton is konkrétak:

• Olcsó import nyomhatja le az árakat: a dél-amerikai húsok, szója és cukor nagyobb mennyiségben érkezhetnek az EU-ba, ami árversenyt indít el, és lefelé nyomhatja a felvásárlási árakat.
• Versenyhátrány a gazdáknak: a Mercosur-országok termelőire sokszor nem vonatkoznak olyan szigorú környezetvédelmi és állatjóléti szabályok, mint az EU-ban, így olcsóbban tudnak termelni.
• Különösen érintett ágazatok Magyarországon: a hazai szakértők szerint a baromfi-, méz- és etanolágazat lehet a leginkább kitett a versenynek.
• Bevételkiesés és megélhetési kockázat: az árverseny miatt egyes gazdaságok jövedelmezősége romolhat, szélsőséges esetben gazdaságok megszűnése sem kizárt.
• Élelmiszer-biztonsági és minőségi aggályok: kritikusok szerint a különböző szabályozási szintek miatt felmerül, hogy nem azonos minőségi feltételek mellett előállított termékek kerülnek az európai piacra.

Nem csak a magyarok aggódhatnak

Magyarország nincs egyedül a kritikáival. Franciaország az egyik leghangosabb ellenzője az egyezménynek, elsősorban a mezőgazdaság védelmére hivatkozva. Párizs többször jelezte: a jelenlegi formájában nem támogatja a megállapodást, különösen a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági garanciák hiánya miatt. Hasonló fenntartásokat fogalmazott meg Ausztria és Írország is, ahol szintén erős a mezőgazdasági lobbi, és komoly politikai nyomás nehezedik a kormányokra.

Az egyezmény egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben az ipar nyertese lehet a nyitásnak, az agrárium jelentős része veszíthet. 

A magyar gazdaság szempontjából ez különösen érzékeny kérdés, hiszen az exportorientált ipar és a vidéki megélhetést biztosító mezőgazdaság érdekei most élesen szembe kerülhetnek.

Brüsszel csütörtöki közleményében ugyanakkor teljes körű védelmet ígér az uniós országok érzékeny ágazatai számára. Mint írják: életbe lépnek a megfelelőségértékelésre, a címkézésre és a nemzetközi szabványok betartására vonatkozó szabályok, miközben ezen a területen példátlan védelmi mechanizmust és szigorított ellenőrzéseket vezetnek be. Ennek részeként egyebek mellet 344 európai földrajzi jelzés – például a Parmigiano Reggiano és a Bordeaux – péntektől jogi védelemben részesül a Mercosur-országokban, ami megakadályozza a védett termékek utánzását az egyre növekvő fogyasztói piacon.

Szakértők szerint a következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a megállapodás valóban kiegyensúlyozott előnyöket hoz-e, vagy beigazolódnak a félelmek, és az európai gazdák – köztük a magyar termelők – fizetik meg a nyitás árát.