A brüsszeli ajánlások valódi ára: ki fizeti meg a családok védelmének kivezetését?

A magyar gazdaságpolitika következő nagy vitája nem pusztán technikai vita lesz. Nemcsak arról fog szólni, hogy milyen adónem marad, milyen ársapka megy, milyen energiaszabály változik. Hanem arról, hogy Magyarország továbbra is a családok, a munkából élők és a hazai vállalkozók oldalán szervezi-e meg a gazdaságpolitikáját, vagy átengedi a döntést azoknak, akiknek nagyobb a brüsszeli lobbiköltségvetése.

Veszélyben Magyarország nemzetközi összevetésben is kiemelkedő családvédelmi rendszere Forrás: Pexels

Az Európai Bizottság szerint ezek torzítanak. Ez részben igaz: minden válságkezelő eszköz beavatkozás a piaci folyamatokba. Az is igaz, hogy válság idején a „tiszta piac” gyakran nem a fogyasztót védi, hanem azt, akinek nagyobb az alkuereje. A kiskereskedelemben például nem elég azt nézni, hogy egy külföldi tulajdonú lánc Magyarországon milyen eredményt mutat ki. Egy multinacionális vállalatcsoportnál a profit sok csatornán mozoghat: beszerzési árakon, logisztikai díjakon, márkahasználati díjakon, finanszírozáson, informatikai és menedzsmentszolgáltatásokon keresztül. 

– Készítettem arra vonatkozó becslést, hogy amikor egy megnevezni nem kívánt nemzetközi lánc több mint húszmilliárdos veszteséget mutat ki Magyarországon, feltételezhetően még így is nyereséges, hiszen 40-120 milliárd forint között lehet az az összeg, amelyet belső elszámolóárakon más országba helyez át. Vagyis a magyar leányvállalat kimutatott vesztesége önmagában nem bizonyítja, hogy a magyar piacon keletkező jövedelem valóban eltűnt. Lehet, hogy csak máshol jelenik meg a cégcsoporton belül. Ezért az árrésstop, az ársapka vagy a különadó nem pusztán „piacellenes beavatkozás”. Sok esetben fogyasztóvédelmi, jövedelempolitikai és nemzeti alkupozíciós eszköz is. Például arra, hogy növeljük a hazai kerskedelmi láncok polcain a magyar termékek arányát – emelte ki.

Háromezer milliárd forint a tét évente

Szerinte ugyanez a helyzet az energiával. Természetesen Magyarországnak érdeke az energiaellátás diverzifikálása. Minél több forrás, minél több útvonal, minél több technológia áll rendelkezésre, annál nagyobb a mozgásterünk. Ez nem vita tárgya. A kérdés az ütem, az ár és a társadalmi következmény.

Ha a rezsivédelmet gyorsan kivezetik, az nem elméleti kérdés lesz a családoknak, hanem havi számla. Ha a különadókat kivezetik, az nem egy brüsszeli táblázatban keletkező korrekció lesz, hanem költségvetési lyuk. Ha az ár- és kamatvédelmi eszközöket megszüntetik, az nemcsak monetáris transzmisszió, hanem a családi malacperselyen ütött lyuk is. Persze, ha úgy alakítják át, hogy a sérülékenyebb családoknak továbbra is kedvezzen, akkor igazságosabb lesz a rendszer, de a kárvallottjai akkor sem fognak örülni. 

A tét éves szinten nagyjából 3000 milliárd forint.

Ebből a rezsivédelem önmagában mintegy 800 milliárd forintos védelmet jelentett egy évben. A különadók nagyságrendje pedig több ezermilliárdos bevételi lábat jelent. Ez együtt, nagyjából négymillió háztartással számolva, családonként átlagosan évi 750 ezer forintos nagyságrend. Ez nem absztrakt közgazdasági vita. Ez a magyar családok éves mozgástere. Ez a fogyasztás, a megtakarítás, a lakhatás, a gyermeknevelés és a biztonság kérdése.

György László szerint érdemes látni a nagyobb képet is. Brüsszelben a nagyvállalati lobbi soha nem volt erősebb, mint ma. A legnagyobb szereplők évről évre százmillió eurós nagyságrendben költenek arra, hogy befolyásolják az uniós szabályalkotást. A Corporate Europe Observatory és a LobbyControl jelentése szerint a legnagyobb brüsszeli lobbisták összesített éves kiadása 382 millió euróra nőtt 2025-ben, ami 2020-hoz képest csaknem 49 százalékos emelkedés. 

Kik a legnagyobb lobbisták Brüsszelben? Sorrendben a Big Tech 73 millió euróval, a pénzügyi szektor 66,75 millióval, az energiaipar 52 millióval, a vegyipari és agrárüzleti kör pedig 46,5 millióval. 

– Ez nem összeesküvés-elmélet. Ez a rendszer működése. Amikor a közgazdászok a piac „láthatatlan kezére” hivatkoznak és „versenyt” valamint a „torzító hatások csökkentését” követelik, éppen csak ezt a lobbitevékenységet hagyják figyelmen kívül. 

A vállalatok azért lobbiznak, mert a szabályozás pénzt ér.

• Az adópolitika pénzt ér.
• Az energiaszabályozás pénzt ér.
• Az ár- és kamatsapkák kivezetése pénzt ér.
• A különadók megszüntetése pénzt ér.

 

A magyar családok jövője a tét

– A magyar gazdaságpolitika következő nagy vitája nem pusztán technikai vita lesz. Nemcsak arról fog szólni, hogy milyen adónem marad, milyen ársapka megy, milyen energiaszabály változik. Hanem arról, hogy Magyarország továbbra is a családok, a munkából élők és a hazai vállalkozók oldalán szervezi-e meg a gazdaságpolitikáját, vagy átengedi a döntést azoknak, akiknek nagyobb a brüsszeli lobbiköltségvetése – ismertette.  

Az elmúlt korszak jólétnövekedését nem a szél fújta össze. Családok és vállalkozók kemény munkája kellett hozzá. Foglalkoztatásbővítés kellett hozzá.
Adócsökkentés kellett hozzá. Családpolitika kellett hozzá. Rezsivédelem kellett hozzá,éss olyan gazdaságpolitika kellett hozzá, amely nem automatikusan a legerősebb piaci szereplő oldalára állt.

– A szimbolikus kérdéseken túl ez lesz a következő évek valódi, háromezer milliárd forintos kérdése Magyarországon: kié legyen a gazdaságpolitika – a családoké vagy a lobbierősebb nagyvállalatoké? Szakmai szinteken e két véglet között számos színárnyalat különböztethető meg. Szakmailag izgalmas idők elé nzünk – tette hozá György László.