Tavaly mintegy 366 millió dollárt, vagyis csaknem 111 milliárd forintot fektetett a magánszféra a termesztett hússal kapcsolatos tudományos munkába – derül ki a Good Food Institute alternatív húspiaci szereplőket tömörítő nemzetközi ernyőszervezetének adataiból.
Fotó: Europress/AFP/Gorodenkoff Productions
Ez több mint négyszerese a 2019-ben befektetett összegnek.
Ma már nem a laboratóriumi húselőállítás jelenti a tudományos áttörést, hanem a tenyészidő csökkentése és az előállítási költségek jelentős visszaszorítása.
A vállalkozások jelentős része startup, vagyis a magánszektor befektetői nélkül nem tudnák folytatni a munkát.
A befektetők várakozásai szerint a termesztett hús globális húspiaci részesedése már 2040-re elérheti a 35 százalékot.
A mellette szóló érvek között az állatjóléti szempontokat és a nullához közeli kibocsátást említik, valamint a sejtmezőgazdaság gyors fejlődésének köszönhetően az élő állathoz képest sokkal egészségesebb húst ígérnek.
Az ellenérvek között az etikai szempontok a leghangsúlyosabbak, vagyis az, hogy az emberek többsége egyelőre irtózik az állatmentes hústermesztés gondolatától.
Piaci szempontból aggályos, hogy az innovatív húsipart az állattartók létszámához képest elenyésző szereplő tarthatja kézben, működésük pedig a világ leggazdagabbjaitól válhat függővé.
A hagyományos állattartás ellen folytatott kampány pedig sok gazdálkodót tehet tönkre vagy ösztönözhet a tevékenysége feladására.
Jön a laborkenguru és a termesztett libamáj
A sejtmezőgazdaság fejlődésének köszönhetően már
szinte minden állat húsa elkészíthető a biológiai táptalaj megfelelő összeállításával, ráadásul kiküszöbölhetők a nemkívánatos részek és a rákkeltő anyagok is.
A Gourmey francia startup a napokban jelentette be, hogy 2022 végéig piacra szeretné dobni a termesztett libamájat.
A magyar piac szempontjából is fontos bejelentés azért is érdekes, mert a libamáj kilogrammonkénti fogyasztói ára több tízezer forintnak megfelelő összeg, a prémium termék laboratóriumi előállítása így már most kifizetődő lehet. Ezzel szemben a laboratóriumi csirkehús előállítási költsége a fogyasztói ár akár tízszeresére is rúghat. A termesztett libamáj tehát már most megtérülhet, ráadásul a vegyes megítélésű libatömés is elkerülhető.
Fotó: Havran Zoltán
Komoly mérföldkőnek számít, hogy a Nestlé, vagyis a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalata pár nappal ezelőtti bejelentése: a jövőben együttműködik a vezető kutatókkal annak érdekében, hogy mielőbb lehetővé váljon az alternatív hús nagyüzemi előállítása.
Ez tehát azt jelzi, hogy a globális élelmiszeripari vállalatok is versenybe szálltak az elsőbbségért termesztett húspiac meghódításában.
Az idén várhatóan tovább nő a tőkebefektetés, emellett a bontakozó iparág szereplőinek összefogása és a lehetséges állami szerepvállalások, közös kutatóbázisok tovább gyorsítják a termesztett hús piachódítását.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!