„Bezzegország” behúzott kézifékkel

A gazdasági növekedés lassulása, az infláció növekedése és áremelkedés jellemzi Románia első fél évét. Továbbra is döcögnek az infra­strukturális beruházások, hol­ott az uniós projektek jövő évi beindulása előtti esztendőben indokolt lett volna a saját forrásból való fejlesztés fokozása.

Évtizedes késésben. A Nagyvárad és Brassó közötti autópályának csak kis szakaszait adták át Fotó: MTI/Boda L. Gergely

Erős fantázia kell ahhoz, hogy változatlanul Európa „bezzegországának” nevezzék Romániát. A helyi Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott adatok alapján 2019 első felében a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a szezonálisan kiigazított adatok szerint 4,8 százalékkal, a nyers adatok szerint 4,7 százalékkal bővült a a keleti szomszéd gazdasági teljesítménye. Csak viszonyításképpen: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legutóbbi jelentése szerint az 5,1 százalékos növekedést produkáló Magyarország éves és negyedéves kitekintésben is kontinenselső.

A 2019-es esztendő második negyedé­ben az első három hónaphoz viszonyítva egy százalékkal, a tavalyi második negyedévvel összevetve 4,6 százalékkal nőtt Romániában a bruttó hazai termék (GDP). A romániai pénzügyi szervek 5,5 százalékos gazdasági növekedést jósolnak erre az évre, ez azonban távol áll a nemzetközi pénzügyi intézmények bőven 4 százalék alatti bővülést jósoló előrejelzésétől. Az adatok ugyanakkor arról árulkodnak, hogy júliusban 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ezzel sorrendben a hetedik hónapban is Romániában regisztrálták a legnagyobb mértékű fogyasztóiár-növekedést. A 4,1 százalékos infláció gyökerénél mindenekelőtt az élelmiszerek több mint öt-, valamint a nem élelmiszer jellegű iparcikkek mintegy 3,5 százalékos növekedése áll. A Román Nemzeti Bank (BNR) mindenesetre változatlanul tartja az idei év végére vonatkozó 4,2 százalékos inflációs előrejelzését.

Közben a Viorica Dancila vezette kormány elfogadta az idei első költségvetés-kiigazítást, amely változatlanul 2,76 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter szerint pozitív kiigazításról van szó, sehonnan nem vettek el pénzt, olyan minisztériumok költségvetéséből faragtak le, amelyek előreláthatólag nem tudják az év végéig felhasználni a rendelkezésükre bocsátott összegeket. Csak az oktatási minisztériumtól vettek el jelentősebb összeget, miután ott túlméretezték az év elején tervezett személyzeti kiadásokat. A főpénzügyér ugyanakkor igyekezett mindenkit megnyugtatni: a büdzsében év végéig biztosított a bérek és a nyugdíjak maradéktalan kifizetése, s további 2,9 milliárd lejhez (mintegy 197 milliárd forinthoz) jutnak a helyi önkormányzatok a „költségvetések kiegyensúlyozására”.

Évtizedes késésben. A Nagyvárad és Brassó közötti autópályának csak kis szakaszait adták át
Fotó: MTI/Boda L. Gergely

A kiigazítást a Szociáldemokrata Párt kisebbik koalíciós partnere, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége is bírálta, mondván túl kevés pénz jut beruházásokra, oktatásra, miközben indokolatlanul sokat kapnak a titkos­szolgálatok, a különböző rendfenntartó testületek és az elnöki hivatal.

Kritikus álláspontot képvisel a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) is, amely elsősorban az ország saját költségvetéséből tervezett országút- és vasúthálózat-fejlesztések, illetve autópálya-építések elakadását tartja súlyos kudarcnak. Az elviselhetetlen forgalmat lebonyolító Brassó–Bukarest útvonalon tervezett Comarnic–Brassó autópálya-szakaszt például levették a köz- és magán-együttműködésben megvalósítandó projektek listájáról azzal, hogy állami költségvetésből építik meg, ami tulajdonképpen újabb halasztást jelent.

Az EU-s pályázatok, a megyeszékhelyeknek előirányzott több száz millió eurós beruházások Erdélyben 2020-ban kezdenek lehívhatóvá válni. Az RMDSZ szerint célszerű lett volna idén az országos költségvetésből fejlesztésre költeni, mert a beruházások elmaradása már két-három éves távlatban is kihat a gazdaságra, a szinte kizárólag a fogyasztásra alapozó gazdasági növekedést pedig képtelenség hosszú távon fenntartani.