Biztonságban a munkahelyek

Továbbra is a jelentős szakemberigény, valamint a bérek két számjegyű emelkedése jellemzi a hazai munkaerőpiacot, csupán a dolgozók rémisztgetése, hogy megkezdődött a munkavállalók elbocsátása vagy hogy elözönlik a vendégmunkások hazánkat — hangsúlyozta Parragh László. Az iparkamara elnöke szerint ma még megjósolhatatlan, hosszabb távon milyen hatással jár a német gazdaság lassulása, idehaza még nincs jele a folyamatnak.

Riogatják a magyar alkalmazottakat, holott a vendégmunkások miatt senki nem veszíti el az állását Fotó: Mirkó István

– Statisztikailag nem értelmezhető, a teljes hazai munkaerőpiac egy százalékát sem teszi ki az a 31 500, harmadik országból érkező vendégmunkás, aki tavaly munkavállalási engedélyt kapott hazánkban, így nem helytállók azok az állítások, hogy elözönlenék hazánkat – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Parragh László.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az ideérkező – jellemzően ukrán és szerb – harmadik országbeliek jelentős része ráadásul a magyar hatóságok pozitív döntését követően továbbmennek a magasabb bérek miatt Nyugat-Európába. Kiemelte: továbbra is komoly munkaerőhiány jellemzi a magyar gazdaságot, amelynek kezelésére nem elegendő a vendégmunkások száma.

Riogatják a magyar alkalmazottakat, holott a vendégmunkások miatt senki nem veszíti el az állását
Fotó: Mirkó István

Ijesztgetésnek, a dolgozók indokolatlan rémisztgetésének nevezte kérdésünkre Parragh László azokat az ellenzéki és hozzájuk köthető szakszervezeti felvetéseket, hogy az ipar lassulásával megkezdődtek volna az elbocsátások Magyarországon.

Felidézte: a világgazdasági folyamatok nem kedvezők, ám itthon ennek egyelőre nincs hatása. A legfrissebb becslések szerint tavaly júniushoz képest idén júniusra elképesztő mértékben, 24 százalékkal csökkent a német ­autóipar teljesítménye. Jelenleg a szakértők is elemzik az adatokat, hogy pontosan mi áll a drámai csökkenés hátterében. Szintén megjósolhatatlan következményekkel járhat a megállapodás nélküli brexit, amelynek hatásait még a közgazdászok sem merik megbecsülni. Ugyanez a bizonytalanság övezi az amerikai–kínai kereskedelmi háborút is.

Parragh László szerint ugyanakkor a hazai makrogazdaság stabil, egyelőre nem láthatók olyan jelek rövid távon, amelyek alapjaiban rengetnék meg az országot, hosszú távon pedig – a nemzetközi bizonytalanság miatt – itthon is megjósolhatatlanok a hatások. A kamara vezetője ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök a kedvezőtlen hatások tompításának érdekében jelentette be, hogy gazdaságvédelmi lépéseket tesz a kormány.

– Májusban ismét tizenegy százalék felett nőttek a keresetek, amely reálértéken is jelentős bővülést eredményezett. A folyamat továbbra is piacvezérelt: a munkaerőhiány miatt rákényszerülnek a cégek a bérek további rendezésére, ráadásul a szakember­igény nem csak az iparban jelentős, így könnyen el lehet helyezkedni más ágazatokban is – hangsúlyozta Par­ragh László. Ezért várakozása szerint a következő egy évben a hazai munkaerőpiacnak biztosan nem kell szembenéznie komoly kockázattal. Parragh László nyomatékosította: a gazdaságot érintő minden hosszabb távú előrejelzés jóslat, ezek mindössze a munkavállalók biztonságérzetének megingatására jók.

Korábban beszámoltunk róla, hogy az uniós statisztikai hivatal adatai szerint mindössze 31 500 új munkavállalási engedélyt adtak ki a magyar hatóságok 2018-ban, tehát valótlanok azok az ellenzéki és a hozzájuk köthető szakszervezeti állítások, hogy elözönlik hazánkat a harmadik országból érkezők, ami majd letöri a béreket. A munkavállalási céllal ideérkezőket ráadásul hajlamosak összemosni az illegális bevándorlással.

Fontos különbség, hogy munkavállalási engedélynek feltétele a munkahely, míg a szakemberhiánnyal küzdő vállalkozások nem toborozhatnak kedvükre a tranzitzónában az illegális bevándorlók között.

Elbocsátások sem kezdődtek az iparban, sőt a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a szűkös tartalék ellenére is folyamatosan nő a hazai foglalkoztatottság. Ráadásul nemcsak nálunk, de az uniós országok szinte mindegyikében folyamatosan csökken az állástalanság.