Az ExxonMobil olajipari, a National Instruments informatikai és a Flowserve gépipari vállalat döntött úgy, hogy bővíti magyarországi tevékenységét – számolt be houstoni tárgyalásait követően a közmédiának Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter az Egyesült Államokban több más cég – a nyomtatási technikákra szakosodott Motivating Graphics, az Aspect Group energiaipari, a JP Morgan Chase pénzügyi vállalat, az Alamo közlekedési szolgáltatási cég és az AJC Houston élelmiszeripari vállalat – képviselőivel is találkozott.
Fordulat. Az Exxonnal megváltozna Európa energiaellátása
Fotó: Reuters
A bővítés mellett döntő cégek termeléssel kezdtek Magyarországon, amit később követtek a szolgáltatási, majd a kutatás-fejlesztési funkciók. Az együttműködés jelentősége a tárcavezető szerint az, hogy Houstonban a modern, K+F tevékenységre épülő ipar rendkívül fejlett, így diktálja a tempót Texas és az Egyesült Államok gazdasági fejlődésének.
– A texasi vállalatok hozzájárulnak a magyar gazdaság dimenzióváltásához, így Magyarország már nemcsak termelőként, hanem magasabb hozzáadott értékű funkciók helyszíneként is mindinkább számításba jöhet a nemzetközi vállalatok döntései során – mutatott rá Szijjártó Péter. – Magyarországon már az számít igazán, hogy a meglévő munkahelyek technológiai színvonala, hozzáadott értéke, kutatás-fejlesztési tartalma dinamikusan bővüljön – tette hozzá.
Az ExxonMobilról a miniszter megjegyezte: a vállalat megváltoztathatja Európa energiaellátását, ám ha szeptemberig nem dönti el, befektet-e a román fekete-tengeri földgázmezőprojektbe, akkor Magyarország ismét kénytelen lesz Oroszországgal tárgyalásokat kezdeni újabb hosszú lejáratú földgázszállítási megállapodásról.
Az ExxonMobil és az OMV alkotta amerikai–osztrák konzorcium tulajdonában van a romániai Neptun földgázmező kitermelési joga, aminek érvényessége a végéhez közeledik.
A fekete-tengeri kontinentális talapzatban 42–84 milliárd köbméter földgáz rejtőzhet, amelynek Magyarország fontos felvásárlójává válhat. Szijjártó Péter szerint jelenleg Horvátországon, Románián, Ausztrián, valamint az Egyesült Államokon múlik, hogy hazánk képes lesz-e földgázimportja diverzifikálására, vagyis eltérni a legnagyobb részben orosz importtól.
Eközben a román szenátus házelnöke arra kérte Viorica Dancila miniszterelnököt, hogy a kormány hosszabbítsa meg az ExxonMobil és az OMV–Petrom alkotta konzorciummal kötött koncessziós szerződést.
Calin Popescu-Tariceanu szerint a román kormánynak különös figyelmet kell szentelnie az engedély meghosszabbítására, hiszen a két vállalat éppen azért halogatja a döntést a tengeri gázmező kitermeléséről, mert lejár a megállapodás. Úgy vélte, megfelelően hosszú időtartamra kötött koncessziós szerződés nélkül a két vállalat nem fog döntést hozni az energiahordozó kitermeléséről.
A szenátus házelnöke arra is emlékeztetett, hogy tavaly a parlament elfogadta a kitermelést lehetővé tevő jogszabályt, de a két vállalat ennek ellenére sem adta jelét annak, hogy elkezdené a munkát. Szerinte az engedélyhosszabbítást követő két-három éven belül elkezdődhet a beruházás.
Noha a román kabinet az év elején kormányhatározattal 15 évvel, 2045-ig meghosszabbította a koncessziós szerződést, Tariceanu szerint a kormány alárendeltségébe tartozó, ásványkincseket kezelő ügynökségnek is engedélyeznie kell ugyanezt.
Nagyobb orosz rész
Az orosz állam 38,37345 százalékra növelte közvetlen részesedését a Gazpromban a korábbi 38,37338 százalékról. A százalékban elhanyagolható mérték 18 ezer részvényt takar, amelynek ellenértéke 3,5 milliárd rubel (15,645 milliárd forint). Az állami Rosznyeftyegaz 10,97 százalékos és a Roszgazifikacija 0,89 százalékos Gazprom-tulajdonhányadával együtt az orosz állam részesedése összesen 50,23 százalék a legnagyobb orosz gázipari vállalatban.
