Gázfogadó állomás negyedrészét vásárolná meg Magyarország

Konkrét számot közölt a magyar kormány a horvát félnek arról, hogy mekkora részesedést vásárolna a Krk szigetnél épülő, cseppfolyós földgázt fogadó és továbbító állomásban. A beruházás segítené a térséget abban, hogy Oroszországtól eltérő forrásból jusson hozzá az energiahordozóhoz; a legnagyobb nyertes az USA lehet.

2019. 04. 09. 15:24
Nakhodka, Russia - October 08, 2017: Tanker Zaliv Vostok is engaged in bunkering LNG-tanker Grand Aniva is anchored in the road.
A projekt megvalósítását eddig számos tényező hátráltatta (képünk illusztráció) Fotó: 123RF
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország 25 százalékos tulajdonrészt vásárolna a Krk szigeti cseppfolyósított földgáz (LNG-) terminálban – erősítette meg és pontosította korábbi tájékoztatását Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszter egy zágrábi tévécsatorna híradójában. A tárcavezető jelezte: néhány héttel ezelőtt érkezett meg a horvát kormányhoz a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól az erre vonatkozó szándéknyilatkozat, azóta tárgyalnak a felek a feltételekről. Hogy szerezhet-e tulajdonrészt Magyarország a földgázt cseppfolyós állapotban fogadó, azt gázneművé alakító és továbbító terminálban, az a kapacitáslekötésektől is függ, vagyis attól, hogy a kereskedők az úgynevezett open season eljárásban milyen mennyiségű gáz vásárlását jelzik előre.

Tomislav Coric már februárban is beszélt arról, hogy a Krk terminál open season eljárásában az évi 2,6 milliárd köbméteres kapacitásból 520 millió köbméter kötelező és 300 millió köbméter feltételes ajánlat érkezett. Ez sokkal kevesebb annál az 1,5 milliárd köbméternél, amely minimálisan biztosítaná a beruházás megtérülését. A kapacitások megvásárlására két szándéknyilatkozat is érkezett Magyarországról, azzal a kikötéssel, hogy a leendő terminálban tulajdonrészt szerezhessen – jelezte a horvát tárca vezetője.

A projekt megvalósítását eddig számos tényező hátráltatta (képünk illusztráció)
Fotó: 123RF

A Krk-terminál ötlete jóval több mint egy évtizede merült fel, és döntően pénzhiány, valamint környezetvédelmi aggályok miatt nem valósult meg eddig – az, hogy végül vízen úszó egység megépítése mellett döntöttek, mindkét problémát enyhíti. A projekt további csúszását az EU Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottságának 2017. februári döntése fékezte valamelyest, amikor 101,4 millió eurónyi támogatást szavazott meg a fejlesztés javára. Látványosabb lendületet kapott viszont a beruházás Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter tavaly novemberi, a térséget (így Magyarországot és Horvátországot is) érintő látogatását követően. Akkor az USA politikusa arról is beszélt – számolt be a Magyar Idők –, hogy Európa gázellátása nagyban függ Oroszországtól, amely mindig is fegyverként használta ezt a helyzetet, az USA pedig ellenzi ezt.

Rick Perry jelezte: a Transz­atlanti Energetikai Együttműködés (Partnership for Transatlantic Energy ­Cooperation) keretében országa ösztönzi és segíti a kulcsfontosságú infrastruktúra kiépülését abban a tizenkét országban, amelyeket a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger határol. Az ösztönzés és a segítség mikéntjét ugyan nem fejtette ki, ám a motiváció egyértelmű: az Egyesült Államok fellendítené földgázexportját, a felvevőpiacot pedig Európában látja.

Perry látogatása után kisvártatva, már januárban arról döntött a horvát kormány, hogy 100 millió euróval (32 milliárd forinttal) támogatja az LNG-terminál megépítését: ennek felét idén, másik felét jövőre folyósítja. Így már a fogadóállomás működése kezdetének 2021-es időpontját is kitűzhették. Az uniós támogatással együtt a 234 millió eurós teljes beruházási érték nagy része ezáltal biztosítottá vált, a fennmaradó 32,6 milliót pedig az LNG Hrvatska vállalat, valamint az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) adják. Kérdés, hogy a magyar kormány vásárlási szándéka az utóbbi vállalatok kiadásait csökkentené, vagy a horvát állami költségvetést hozná könnyebb helyzetbe 58,5 millió euróval (18,7 milliárd forinttal) – ennyit jelent ugyanis a teljes költség negyede.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.