Korábbi lakáspiaci jelentéseiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már jelezte, hogy az erőteljes budapesti lakásdrágulást figyelemmel kell követni, de konkrét közbelépést eddig nem szorgalmazott.
Versenyképességi programjában azonban a befektetési cél esetén szigorodó lakásvásárlási szabályokat vetett fel. A jegybank szerint ugyanis Budapesten az árak nagymértékű emelkedéséhez a befektetői vásárlások magas, mintegy negyvenszázalékos aránya is hozzájárul.
– Ezek tükrében érdemes lehet a fővárosi áremelkedést hűteni az illetékszabályok szigorításával a befektetési célú lakásvásárlás esetén – fogalmaz a dokumentum, amely egyúttal a fiatalok otthonteremtésének és életkezdésének támogatása érdekében célszerűnek tartaná az első lakástulajdon (tulajdoni hányad) megszerzésének illetékmentességét.
Szinte biztosra vehető az üzleti megfontolás, ha valaki a harmadik ingatlanát szerzi meg
Fotó: Havran Zoltán
Jelenleg alapesetben négy százalék az illeték, ami egy ötvenmillió forintba kerülő lakásnál kétmilliós kiadást jelent. Lapunk számításai szerint az illeték egy-két százalékpontos emelése nem okozna érdemi veszteséget annak a tulajdonosnak, aki kiadná a lakást. Az elérhető éves hozam mindössze egy-két tizeddel csökkent akkor is, ha kétszeres, vagyis nyolcszázalékos illetékkel számoltunk. Ilyen kis különbözetet már alig néhány hónapos kiadásból származó bevétel fedez.
Jóval nagyobb a különbözet, ha kisebb bérleti díjjal számolunk. Egy közepes méretű, budai, új építésű lakásnál például az eredetileg kétszázezerrel számolt bérleti díj helyett 180 ezerrel számítva a havi bevételt, már 3,5-ről 3,1 százalékra csökkent a hozam szintje.
A jegybank a befektetési motiváció nehezítése érdekében egyébként a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összegének differenciálását is javasolja a már tulajdonolt ingatlanok száma alapján. Felvetik, hogy a drágulást a lakossági megtakarítások ingatlanpiacon kívülre terelésével is lehetne hűteni.
– Fontos lépés, hogy a jegybank felismerte a problémát. Ha belenyúl az állam a mostani rendszerbe, annak jelentős hatása lesz az egész budapesti lakáspiacra – mondta lapunk érdeklődésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A következő egy év során Budapesten vásárolni szándékozók 65 százaléka venne ingatlant saját magának, a befektetői szándék 18 százalékban jelent meg – jelezte a Money.hu reprezentatív felmérésére hivatkozva. A kérdés az, hogy a további célra, például a gyereknek szánt lakás – amely mintegy 17 százalékos arányt jelentett – minek számít.
– Ha valaki úgy vesz lakást a kiskorú gyerekére gondolva, hogy még évekig kiadja, nehéz eldönteni, hogy befektetésről vagy előtakarékosságról van-e szó. De ez a felvetés olyanok esetében is elmondható, akik a nyugdíjuk mellé szeretnék időskori éveiket egy lakás kiadásával biztosítani, mert ez az oly sokat emlegetett öngondoskodás egyik lehetséges útja – mutatott rá Balogh László.
A szakértő az illetékdifferenciálást ugyanakkor járható útnak nevezte. Ha az első lakásvásárlás illetékét teljes mértékben eltörölnék – ahogy az szerepel a jegybanki felvetésben –, a harmadik vagy sokadik lakás vásárlásánál viszont valóban érdemes lenne a jelenlegi, négyszázalékos szint emelése.
Balogh László szerint az említett okok miatt a második lakás megszerzését nem célszerű a jelenleginél nagyobb mértékben terhelni.
A Duna House (DH) a szabályok módosítását elsősorban kedvezmény formájában tartja ösztönző hatásúnak, így kifejezetten támogatja az első lakásvásárlókhoz kapcsolódó illetékkedvezmények kibővítését, felülvizsgálatát.
A DH szerint a befektetési célú vásárlóknak jótékony hatásuk is van, mert elősegítik a lakásállomány folyamatos megújulását.
