Szakmailag értékes, de nagyon drága koncepció

Időről időre felmerül hazánkban egy tudományos csúcsberendezés építése. Tíz évvel ezelőtt Debrecenbe álmodták az Európai Neutronkutató Központot, amiből nem lett semmi, ellenben néhány évvel később Szegeden megépült a szuperlézerként emlegetett világszintű eszköz. Egy ideje gravitációs hullámok kimutatására alkalmas érzékelők hazai építéséről hallani — a koncepciót a fizikusok nem támogatják.

Kétmilliárd dollárba kerülne a mátrai fejlesztés Fotó: Et-gw.eu

A környező országok is támogatták, hogy Debrecenben épüljön meg az Európai Unió legnagyobb, 1,1 milliárd eurós tudományos beruházása, az Európai Neut­ronkutató Központ, ám az végül nem a cívisvárosban, hanem a svédországi Lundban üzemel majd. Pedig jó esélyünk volt rá, hiszen a tudományos háttér egyik kidolgozója Mezei Ferenc akadémikus volt. Éveken át ment a vita a szegedi szuperlézerként emlegetett bázis megépítéséről, ami pozitívan zárult, hiszen a Tisza-parti városban elkészült a világszínvonalú fejlesztés. Több mint tíz éve rebesgetik, hogy a Mátra is a fizikusok paradicsoma lehet.

Albert Einstein a múlt század elején jósolta meg a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozását, azaz a gravitációs hullámokat, de a kimutatásuk egészen a közelmúltig nem sikerült. Az amerikai LIGO detektorpár először 2015. szeptember 12-től 2016. január 19-ig mért, és három feketelyuk-összeolvadásból származó jelre bukkant. A gravitációs hullámok vadászatába a Pisa mellett található Virgo detektor is bekapcsolódott. Azaz, van a világon két roppant drága eszköz, ami egyre nagyobb hatékonysággal észleli a gravitációs hullámokat. (A ­LIGO-t megálmodó fizikusok 2017-ben fizikai Nobel-díjat kaptak.)

A harmadik generációs obszervatóriumként emlegetett Einstein-teleszkóp Európában épülhet meg. Már bő tíz évvel ezelőtt Magyarország a három legesélyesebb helyszín – a Mátrát ajánlottuk – között szerepelt. Tavaly ősszel az Innovációs és Technológiai Minisztérium kérésére az MTA érintett osztálya tárgyalt erről a lehetőségről. A Fizikai Tudományok Osztálya egyértelművé tette, hogy szakmailag értékesnek tartja az Einstein-teleszkóp- (ET-) projektben megfogalmazott tudományos célokat.

Ezzel kapcsolatban két kérdést tett fel a tagoknak. Az egyik, hogy amennyiben megépül, az osztály javasolja-e magyar kutatók részvételét a tudományos együttműködésben? A másik kérdés az volt: Támogatja-e, hogy Magyarország befogadó országként pályázzon? A teleszkóp megépítésének becsült költsége kétmilliárd dollár, üzemeltetése a megépítési költség tíz százaléka évente, ami jelentős pénzügyi, technikai és szervezési terhet jelent, s a befogadó országnak kell biztosítania a költségek lényeges (­40-60 százalék) részét.

Kétmilliárd dollárba kerülne a mátrai fejlesztés
Fotó: Et-gw.eu

A titkos szavazás eredménye az lett, hogy a fizikusok 82 százaléka támogatta a magyar részvételt, 74 százalékuk ellenben arra szavazott, hogy ez az eszköz ne Magyarországon épüljön. A szavazás alapján az a döntés született, hogy amennyiben az Einstein-teleszkóp megépül, a magyar kutatók vegyenek részt a tudományos együttműködésben. Ugyanakkor nem támogatja, hogy befogadó országként pályázzunk az Einstein-teleszkóp-projektben.

Információink szerint a fizikusok döntésében politikai aspektusok nem játszottak szerepet. Rácz Zoltán osztályelnök személyes véleménye, hogy az építési és fenntartási költségek nagysága sokakat elriasztott, illetve úgy érezhették, hogy a szakmai háttér nem elegendő ekkora projekt hazai kezelésére. Nagyságrendekkel kevesebb pénz felhasználásával ugyanakkor aktívan részt lehet venni máshol felépítendő teleszkóp munkájában.

A szakemberek egy része földi detektorok helyett a világűrbe telepítene érzékelőt. Ez lenne a LISA (Laser Interferometer Space Antenna), amit az euró­pai űrügynökség, az ESA épít másfél milliárd euróból, amihez az amerikai űrügynökség ötszázmillió dollárt adott. A LISA-rendszer három, egymástól ötmillió kilométerre lévő műholdból áll majd, amelyek lézerrel mérik a távolságot egymás között. Ez a távolság a gravitációs hullámok hatására változhat, amit mérni lehet – a rendszer egymilliószor nehezebb fekete lyukak „táncára” lesz érzékeny, mint a mostani földfelszíni detektorok. A LISA üzembe állítását 2034-re ütemezi az ESA.

A szakminisztérium kommuniká­ciós főosztálya a Qubit.hu portált arról tájékoztatta, hogy „az Einstein-teleszkóphoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésben még nem született döntés”.