A környező országok is támogatták, hogy Debrecenben épüljön meg az Európai Unió legnagyobb, 1,1 milliárd eurós tudományos beruházása, az Európai Neutronkutató Központ, ám az végül nem a cívisvárosban, hanem a svédországi Lundban üzemel majd. Pedig jó esélyünk volt rá, hiszen a tudományos háttér egyik kidolgozója Mezei Ferenc akadémikus volt. Éveken át ment a vita a szegedi szuperlézerként emlegetett bázis megépítéséről, ami pozitívan zárult, hiszen a Tisza-parti városban elkészült a világszínvonalú fejlesztés. Több mint tíz éve rebesgetik, hogy a Mátra is a fizikusok paradicsoma lehet.
Albert Einstein a múlt század elején jósolta meg a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozását, azaz a gravitációs hullámokat, de a kimutatásuk egészen a közelmúltig nem sikerült. Az amerikai LIGO detektorpár először 2015. szeptember 12-től 2016. január 19-ig mért, és három feketelyuk-összeolvadásból származó jelre bukkant. A gravitációs hullámok vadászatába a Pisa mellett található Virgo detektor is bekapcsolódott. Azaz, van a világon két roppant drága eszköz, ami egyre nagyobb hatékonysággal észleli a gravitációs hullámokat. (A LIGO-t megálmodó fizikusok 2017-ben fizikai Nobel-díjat kaptak.)
A harmadik generációs obszervatóriumként emlegetett Einstein-teleszkóp Európában épülhet meg. Már bő tíz évvel ezelőtt Magyarország a három legesélyesebb helyszín – a Mátrát ajánlottuk – között szerepelt. Tavaly ősszel az Innovációs és Technológiai Minisztérium kérésére az MTA érintett osztálya tárgyalt erről a lehetőségről. A Fizikai Tudományok Osztálya egyértelművé tette, hogy szakmailag értékesnek tartja az Einstein-teleszkóp- (ET-) projektben megfogalmazott tudományos célokat.
Ezzel kapcsolatban két kérdést tett fel a tagoknak. Az egyik, hogy amennyiben megépül, az osztály javasolja-e magyar kutatók részvételét a tudományos együttműködésben? A másik kérdés az volt: Támogatja-e, hogy Magyarország befogadó országként pályázzon? A teleszkóp megépítésének becsült költsége kétmilliárd dollár, üzemeltetése a megépítési költség tíz százaléka évente, ami jelentős pénzügyi, technikai és szervezési terhet jelent, s a befogadó országnak kell biztosítania a költségek lényeges (40-60 százalék) részét.