Fotó: Et-gw.eu
A titkos szavazás eredménye az lett, hogy a fizikusok 82 százaléka támogatta a magyar részvételt, 74 százalékuk ellenben arra szavazott, hogy ez az eszköz ne Magyarországon épüljön. A szavazás alapján az a döntés született, hogy amennyiben az Einstein-teleszkóp megépül, a magyar kutatók vegyenek részt a tudományos együttműködésben. Ugyanakkor nem támogatja, hogy befogadó országként pályázzunk az Einstein-teleszkóp-projektben.
Információink szerint a fizikusok döntésében politikai aspektusok nem játszottak szerepet. Rácz Zoltán osztályelnök személyes véleménye, hogy az építési és fenntartási költségek nagysága sokakat elriasztott, illetve úgy érezhették, hogy a szakmai háttér nem elegendő ekkora projekt hazai kezelésére. Nagyságrendekkel kevesebb pénz felhasználásával ugyanakkor aktívan részt lehet venni máshol felépítendő teleszkóp munkájában.
A szakemberek egy része földi detektorok helyett a világűrbe telepítene érzékelőt. Ez lenne a LISA (Laser Interferometer Space Antenna), amit az európai űrügynökség, az ESA épít másfél milliárd euróból, amihez az amerikai űrügynökség ötszázmillió dollárt adott. A LISA-rendszer három, egymástól ötmillió kilométerre lévő műholdból áll majd, amelyek lézerrel mérik a távolságot egymás között. Ez a távolság a gravitációs hullámok hatására változhat, amit mérni lehet – a rendszer egymilliószor nehezebb fekete lyukak „táncára” lesz érzékeny, mint a mostani földfelszíni detektorok. A LISA üzembe állítását 2034-re ütemezi az ESA.
A szakminisztérium kommunikációs főosztálya a Qubit.hu portált arról tájékoztatta, hogy „az Einstein-teleszkóphoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésben még nem született döntés”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!