Nem fullad ki a sárga mellényesek haragja

Egy népszerű filozófus ellen irányuló, antiszemita indíttatású sértések nyomták rá a bélyegüket a sárga mellényesek immár tizenegyedik alkalommal megrendezett szombati tüntetéssorozatára. Bár a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tiltakozó mozgalom kifáradni látszik, továbbra is tízezrek vettek részt a Párizson túl szinte az összes vidéki nagyvárosra kiterjedő felvonuláson — noha a közvélemény-kutatások egyértelműen azt jelzik, a franciák belefáradtak a rendbontásokkal járó demonstrációkba.

2019. 02. 18. 13:00
A protester is pushed back by police during a demonstration of the "yellow vests" movement in Nantes
A rendőri erőszak a megmozdulások velejárója Fotó: Stephane Mahe Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Húzz el, mocskos cionista, rohadt cionista, mi vagyunk a nép, Franciaország a miénk! – kiabálta a Szajna bal partján lévő Montparnasse körúton sétáló Alain Finkielkraut filozófusnak a sárga mellényes tüntetők csoportja. A közösségi oldalakon az indcidensről fénysebesen elterjedt feltételeken az is látszik, hogy a rendőröknek kellett megvédenie a 69 éves, lengyel származású értelmiségit, aki egyébként a szinte napra pontosan három hónapja tartó szociális mozgalmat a kezdetek óta támogatásáról biztosította. A Journal du dimanche című hetilap tegnapi számában Finkielkraut azt nyilatkozta, „elképesztő gyűlöletet éreztem, és sajnos nem ez az első alkalom”. „Megijedtem volna, ha nem lettek volna ott a rendőrök, de szerencsére ott voltak” – tette hozzá.

Az akadémikus ugyanakkor arról is beszámolt, nem minden demonstráló viselkedett vele ellenségesen: volt olyan, aki egy sárga mellényt nyújtott neki, de olyan is, aki a munkásságát dicsérte. A filozófus a konzervatív Le Figaro napilapnak adott interjújában kiemelte: „az arrogancia térfelet váltott”, már nem a kormányzat, hanem az utcára vonulók viselkednek elfogadhatatlan módon, és azt is nehezményezte, hogy a megmozdulások velejárója lett az utcai erőszak. A filozófus elleni támadást sorozatban ítélték el a francia politikusok, Emmanuel Macron államfő pedig a Twitteren azt írta, hogy ami történt, az „mindannak a tagadása, ami minket nagy nemzetté tesz”, ezért „nem fogjuk eltűrni”.

A rendőri erőszak a megmozdulások velejárója
Fotó: Reuters

A közvélemény is elfordulni látszik a tizenegyedik hete demonstrálóktól: egy a távirati iroda által idézett múlt heti felmérés szerint a franciák többsége (56 százalék) azt szeretné, ha befejeznék a megmozdulásokat. A megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a tüntetők követelései eltávolodtak a kezdeti elképzelésektől, és a legtöbben azt is nehezményezik, hogy a megmozdulások szerves része lett az erőszak és a rendbontás.

A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint egyébként ezúttal 41 400-en tüntettek, ebből ötezren Párizsban, és az előző hetekhez képest kevesebb rendbontás történt. A fővárosban ennek ellenére menetrendszerűen törtek ki összecsapások rendbontók és rendőrök között a Saint-Michel sugárúton, ahol könnygázzal oszlatták az embereket. A fővároson túl szinte minden nagyvárosban rendeztek felvonulásokat, köztük Strasbourgban, Marseille-ben, valamint a dél-franciaországi Bordeaux-ban és Toulouse-ban – utóbbi két város a kormányellenes mozgalom központi helyeivé vált, a felvonulások pedig rendszeresen erőszakba torkolltak.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter múlt héten 30 millió euróra becsülte a szombati tüntetéseken az utcákon okozott anyagi károkat, üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálását.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.