Európában épít hidakat a kínai elnök

Kedden fejeződik be Párizsban Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő európai „hosszú hétvégéje”, azaz az Olaszországot, Monacót és Franciaországot átívelő, csütörtök óta tartó látogatása, amelyet a tárgyaló felek ígéretesnek minősítettek. Ezzel szinte egy időben ült össze az Európai Parlament, hogy megvitassa a Pekinggel kapcsolatos ­európai politikát a jövő hónapban esedékes EU—kínai csúcstalálkozó előtt.

Díszes fogadás Párizsban. A két ország afrikai fejlesztésekben is együttműködhet majd Fotó: MTI/EPA

A kínai elnök római vizitje különösen örvendetes lehetett Hszi Csin-pingnek, hiszen erre az időpontra időzítették annak a szándéknyilatkozatnak az aláírását, amelynek értelmében Olaszország – Giuseppe Conte miniszterelnök korábbi bejelentésének megfelelően – csatlakozik a Peking által kezdeményezett Egy övezet, egy út kereskedelem- és infrastruktúra-fejlesztési programhoz. Az olasz és a kínai vezetők találkozójának alkalmával mintegy harminc üzleti megállapodást kötöttek 2,5 milliárd dollár értékben.

A pénzszűkében szenvedő Rómának jól jön a tőkeinjekció, legyen ennek az ára akár az Új selyemúthoz való csatlakozás. Washington és több európai ország fanyalogva fogadta már a bejelentést is, mondván, Kína túl nagy befolyásra tehet szert a gazdasági kapcsolatok még szorosabbra fűzésével. „Amikor olyan óriásokkal találkozunk a világban, mint Kína, Oroszország vagy amerikai partnereink, csak úgy tudunk életben maradni, ha Európai Unióként egyesülünk. Ha némely ország úgy gondolja, hogy jó üzleteket köt a kínaiakkal, egy napon arra ébred majd, hogy többé már nem független” – idézett az Euractiv hírportál Heiko Maas német külügyminiszter nyilatkozatából. Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa pedig arra figyelmeztetett, Európának biztosítania kell szuverenitását a Kínával folytatott tárgyalások során.

Rómából Hszi a francia Riviérára, Nizzába repült, ahonnan – mielőtt elköltötte volna vacsoráját Emma­nuel Macron elnökkel – a közeli Monacóba hajtott villámlátogatásra II. Albert herceghez. A megbeszélések gazdasági és környezetvédelmi kérdésekről folytak. Az Új Kína hírügynökség a látogatással összefüggésben hangsúlyozta: a monacói herceg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magas rangú tagjaként aktívan támogatta a Kínában megrendezett olimpiai eseményeket.

A mostani látogatás időzítésében az MTI szerint az is közrejátszhatott, hogy Pekingben jelenleg is zajlanak az előkészületek a 2022-es téli olimpiai játékok megszervezésére. A miniállam abban is érdekelt, hogy minél több kínai luxusturistát vonzzon a kaszinóiba. A dolog pikantériája ugyanakkor az: Monaco tavaly bízta meg a nyugati támadások kereszttüzébe került Huawei kínai távközlési céget, hogy az év végére építse ki az ország teljes 5G-infrastruktúráját.

Díszes fogadás Párizsban. A két ország afrikai fejlesztésekben is együttműködhet majd
Fotó: MTI/EPA

A hivatalos látogatás utolsó állomásaként Hszi tegnap Párizsban tárgyalt Macronnal. „Örülünk, hogy Franciaországban láthatjuk vendégül Hszi elnököt. Látogatása erősíti stratégiai partnerségünket, egyúttal megerősíti Franciaország, az EU és Kína elkötelezettségét a szilárd multilaterális kapcsolatok iránt” – írta Twitter-bejegyzésében a francia államfő. A kínai vezetés hagyományosan nagy jelentőséget tulajdonít a kínai–francia kapcsolatoknak. Franciaország volt az első nyugati nagyhatalom, amely diplomáciai kapcsolatot létesített a Kínai Népköztársasággal, és az idén lesz e kapcsolatfelvétel 55. évfordulója. Párizs korábban hajlandóságot mutatott az Új selyemút programjaiban való részvételre és afrikai fejlesztésekben való együttműködésre is. A franciaországi program mai, utolsó pontja lesz, amikor a két államfőhöz Angela Merkel német kancellár és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is csatlakozik.

Bajban lehetnek a nyugdíjasok

A Kínai Társadalomtudományi Akadémia szerint jövőre 540 mil­liárd dollár fog hiányozni a nyugdíjkasszából, komoly problémákat vetítve előre. Az ENSZ számításai szerint 2050-re Kína lakosságának 35 százaléka lépi túl a hatvanadik életévét, vagyis a férfiak jelenlegi nyugdíjkorhatárát (a nőké 50-55 év). Ez az arány 2017-ben még 17 százalék volt. Mindez azt jelenti, hogy 2040-re már mindössze két aktív dolgozó fog egy nyugdíjast eltartani Kínában. Ráadásul az életkor kitolódásával a nyugdíjaslét is meghosszabbodik, mégpedig akár 40 vagy 50 évvel a korábban átlagos 20-30 esztendővel szemben. A problémát fokozza, hogy a kínai vállalatoknak mindössze húsz százaléka fizet nyugdíjjárulékot – a hozzájárulás csak az állami vállalatoknak és az államigazgatásban kötelező. Az ebben a szférában dolgozók fizetésük 80 százalékát kaphatják nyugdíjként.