Fotó: MTI/EPA
A hivatalos látogatás utolsó állomásaként Hszi tegnap Párizsban tárgyalt Macronnal. „Örülünk, hogy Franciaországban láthatjuk vendégül Hszi elnököt. Látogatása erősíti stratégiai partnerségünket, egyúttal megerősíti Franciaország, az EU és Kína elkötelezettségét a szilárd multilaterális kapcsolatok iránt” – írta Twitter-bejegyzésében a francia államfő. A kínai vezetés hagyományosan nagy jelentőséget tulajdonít a kínai–francia kapcsolatoknak. Franciaország volt az első nyugati nagyhatalom, amely diplomáciai kapcsolatot létesített a Kínai Népköztársasággal, és az idén lesz e kapcsolatfelvétel 55. évfordulója. Párizs korábban hajlandóságot mutatott az Új selyemút programjaiban való részvételre és afrikai fejlesztésekben való együttműködésre is. A franciaországi program mai, utolsó pontja lesz, amikor a két államfőhöz Angela Merkel német kancellár és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is csatlakozik.
Bajban lehetnek a nyugdíjasok
A Kínai Társadalomtudományi Akadémia szerint jövőre 540 milliárd dollár fog hiányozni a nyugdíjkasszából, komoly problémákat vetítve előre. Az ENSZ számításai szerint 2050-re Kína lakosságának 35 százaléka lépi túl a hatvanadik életévét, vagyis a férfiak jelenlegi nyugdíjkorhatárát (a nőké 50-55 év). Ez az arány 2017-ben még 17 százalék volt. Mindez azt jelenti, hogy 2040-re már mindössze két aktív dolgozó fog egy nyugdíjast eltartani Kínában. Ráadásul az életkor kitolódásával a nyugdíjaslét is meghosszabbodik, mégpedig akár 40 vagy 50 évvel a korábban átlagos 20-30 esztendővel szemben. A problémát fokozza, hogy a kínai vállalatoknak mindössze húsz százaléka fizet nyugdíjjárulékot – a hozzájárulás csak az állami vállalatoknak és az államigazgatásban kötelező. Az ebben a szférában dolgozók fizetésük 80 százalékát kaphatják nyugdíjként.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!