Nagy Sándort is érinti a névváltoztatási hullám

Szobrok, határátkelők, útlevelek, intézmények, pénznem — az elkövetkezendő hónapokban szinte minden hivatalos, kormányzati, állami dokumentum és felirat megváltozik Macedóniában, azaz Észak-Macedóniában, ahogyan a kétmilliós balkáni országot február óta nevezik. A Görögországgal kötött tavalyi megállapodás és az alkotmánymódosítás révén hivatalossá vált átnevezéshez a mindennapokban is hozzá kell szokniuk az ott élőknek.

Elsőként a jelzőtáblák, a határátkelők, a repülőterek és a vámvizsgálati pontok átnevezését végezték el a hatóságok annak a megállapodásnak az értelmében, amely tavaly jött létre Macedónia és déli szomszédja, Görögország között. Athén évtizedeken keresztül azért vétózta meg Szkopje EU- és NATO-csatlakozási szándékát, mert – saját, Makedónia nevű területére hivatkozva – nem ismerte el a Macedónia név használatát a vele szomszédos ország esetében.

A két ország külügyminisztere által aláírt szerződés értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják ezentúl – a magyar külügyminisztériumi közleményekben már rendre így szerepel –, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára. Az év végéig minden hivatalos dokumentumot kicserélnek, négy hónapon belül megkezdik a rendszámtáblák cseréjét, később az útlevelekét is, a központi bank pedig új pénzérméket és bankjegyeket bocsát ki.

Talán ennél is fontosabb változás az előző jobboldali macedón kormány idején emelt szobrok átnevezése a görögökkel való megbékélés jegyében. A macedón nemzeti identitás felépítésének része volt ugyanis Nagy Sándor örökségének felfedezése: a makedón uralkodóról nevezték el például a szkopjei nemzetközi repülőteret, több szobor is őt, illetve apját, Fülöpöt ábrázolta, noha a nevüket ezeken nem tüntették fel. A szobrok végül a helyükön maradnak, de magyarázattal látják el őket, miszerint ez itt a Macedónia és Görögország közötti barátság jelképe. A megállapodás értelmében a hatóságoknak a Nagy Sándorhoz és családjához kötődő, úgynevezett verginai csillagot ábrázoló jelképektől is meg kell szabadulniuk, amely Macedónia korábbi zászlaját is díszítette.

A vita lezárásaképpen a borok és helyi ételkülönlegességek eredetmegjelöléséről is meg kell egyeznie Szkopjénak és Athénnak, hiszen az észak-görögországi termékek némelyikét makedón eredetűnek jelölik. Nem változik viszont a kulturális intézmények neve és a himnusz sem, hiszen – vélik a macedónok – azok a történelem és a hagyomány részét képezik. A névváltoztatásokat ellenző Gjorge Ivanov köztársasági elnök mindenesetre tegnap jelezte, nem hajlandó aláírni a közelmúltban elfogadott jogszabályokat, mert azokon az ország neve Észak-Macedóniaként szerepel. Az ellenzéki jobboldal ellenezte a névvita rendezését, mondván, azzal a macedónok nemzeti identitása veszett el.