Czaputowicz a német külügyminiszterrel, Heiko Maasszal együtt tartott közös sajtóértekezletet a hat nyugat-balkáni állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) európai uniós (EU) integrációjának elősegítését célzó külügyminiszteri találkozó után.
Az integráció kilátásaira vonatkozó kérdésre válaszolva a lengyel diplomácia vezetője elmondta: az Európai Bizottság által 2025-re kitűzött csatlakozási időpont „nem tűnik túl távolinak”, mindazonáltal „van bizonyos aggodalom”, hogy a nyugat-balkáni országok számára a belépés „nehezen elérhető lehet”. „Nemcsak ezeknek az országoknak a hibájából, hanem a befogadási készség uniós oldalon megnyilvánuló hiánya miatt is” – fűzte hozzá Czaputowicz.
Lengyelország elvárja, hogy hamarosan elinduljanak a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával is – jelentette ki Czaputowicz, felidézve, hogy két másik nyugat-balkáni ország, Montenegró és Szerbia esetében a folyamat már hivatalosan megkezdődött.
Aláhúzta: a nyugat-balkáni irányú bővítés az EU-nak érdekében áll.
Heiko Maas fontosnak nevezte, hogy a nyugat-balkáni országok számára „világos belépési távlatot” teremtsenek. Ez nemcsak egy ígéret kell, hogy legyen az adott térség számára, hanem ez a távlat az EU érdeke is – jegyezte meg.
A megoldandó kérdések közül Maas kiemelte a térségbeli országok közötti megbékélést. „Ha valaki nem keresi az ehhez vezető utat, a múltban reked, a gazdaság és a társadalmi jólét tekintetében is” – húzta alá. A problémák megoldásának példájaként említette a macedón-görög névvita tavalyi rendezését.
A berlini folyamatot Németország kezdeményezte 2014-ben, több uniós tagállam vesz benne részt. Lengyelország tavaly csatlakozott a formátumhoz, idén soros elnökséget vállalt benne. Ennek keretében július 4-5-én a nyugat-lengyelországi Poznanban tartják a csoport csúcstalálkozóját.
