Heves vitára számítanak

Az elmúlt napok tudományos szenzációja, hogy magyar kutatók mikrobiális szövetű, ásványosodott szerves anyag jelenlétére bukkantak egy marsi eredetű meteoritban, amelyet 1977-ben az Antarktiszon találtak. A kisbolygóövből származó négy másik meteoritban is kimutattak ilyen szövetet — a részletekről a kutatók számoltak be.

Az amerikai InSight űrszonda tavaly november óta kutatja bolygószomszédunk felszínének titkait Forrás: NASA

Pontosan megállapították, hogy milyen típusú szerves anyagok ásványosodtak be, milyen eloszlásban találhatók bennük. A szerkezeti hierarchia néven ismert módszert is alkalmazták, illetve izotópvizsgálati adatokat is felhasználtak, és kizárták a földi eredetű szennyezés lehetőségét. A 2000-es évek elejére szakmai egyetértés alakult ki arról, hogy mikor mondhatják egy kőzetre, hogy mikrobiális eredetű. Ezen a hét pontból álló teszten is sikerrel átmentek a minták.

Az amerikai InSight űrszonda tavaly november óta kutatja bolygószomszédunk felszínének titkait
Fotó: NASA

Mindezek alapján Polgári Márta, Bérczi Szaniszló (ELTE Fizikai Intézet nyugalmazott docense) és Gyollai Ildikó (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) azt állítják, hogy a földi prokariótákhoz hasonló baktériumok jelenlétére utaló nyomokat találtak. Következtetésük szerint létezhetett élet a vörös bolygón. Kutatásuk azt is sugallja, hogy más bolygókon is jelen lehetett az életnek ez az egyszerű formája. Meggyőződésük, hogy a kőzetekbe ágyazott ásványosodott szerves anyagok, mikrobiális szöveti elemek több milliárd évig megőrződhetnek.

„Munkánk fontos, mert integrálja a biológiát, a kémiát és a környezettudományokat. A kutatás a planetológusoknak, a meteorit és az asztrobiológia szakértőinek, az élet eredetét kutatóknak, valamint a nagyközönségnek is érdekes lesz” – magyarázza Gyollai Ildikó, aki szerint a kutatócsoport eredménye és módszerének alkalmazása megváltoztathatja a meteoritok vizsgálatát a jövőben. Előbb azonban heves szakmai vitára számítanak, de nem félnek a megméretéstől.

A De Gruyter kiadó Open Astronomy című folyóiratában megjelent közleménnyel a nemzetközi tudományos élet megismerte felfedezésüket. A reflexiók és az idő dönti el, hogy a megközelítés megállja-e a helyét. Sem túlértékelni, sem alulértékelni nem akarják felfedezésüket, de a kutatók úgy érzik, munkájuk a bemutatott komplex elemzési rendszer alapján alátámasztott.

Nem ez az első ilyen jellegű felfedezés. Több mint két évtizeddel ezelőtt amerikai asztrobiológusok – szerintük ugyancsak baktériumszerű – fosszíliákat találtak egy marsi kőzetben. Laboratóriumi kísérletekkel azonban ezt cáfolták. 2010-ben újabb mikroorganizmus-maradványokkal állt elő egy kutatócsoport. Egyelőre nem bizonyosodott be, hogy élőlények hagyták-e azokat hátra.