Heves vitára számítanak

Az elmúlt napok tudományos szenzációja, hogy magyar kutatók mikrobiális szövetű, ásványosodott szerves anyag jelenlétére bukkantak egy marsi eredetű meteoritban, amelyet 1977-ben az Antarktiszon találtak. A kisbolygóövből származó négy másik meteoritban is kimutattak ilyen szövetet — a részletekről a kutatók számoltak be.

Az amerikai InSight űrszonda tavaly november óta kutatja bolygószomszédunk felszínének titkait Forrás: NASA

Számos tudós egyetért abban, hogy nincs élet a Marson. Ez nagy csapás azoknak, akik úgy vélik, hogy még mindig létezhet élet ott, de ez a megállapítás nem jelenti a földön kívüli élet keresésének a végét. A szakembereket továbbra is érdekli, hogy például a Marsnak volt-e olyan területe, időszaka, ahol és amikor kialakulhatott a legegyszerűbb élőlények közé sorolt mikrobák létezésére alkalmas környezet.

„Aki a földön kívüli élet nyomait keresi, arra tesz fel mindent, hogy perdöntő bizonyítékot talál. Lehet ez speciális szerves anyag, különleges forma, ami baktérium jelenlétére utal. A mi munkánk ettől teljesen eltérő megközelítésen alapul. Sok szálon futó, új tudományos módszertan alapján dolgoztunk” – foglalta össze az előzményeket Polgári Márta geológus, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos tanácsadója, az Eszterházy Károly Egyetem kutatóprofesszora.

Az ALH–77005 néven ismert marsi meteoritra az Antarktisz Allan-hegységében bukkantak japán kutatók 1977-ben. A magyarok ennek a belsejéből készült vékonycsiszolatban találtak mikrobiális szövetű ásványosodott szerves anyagot. Különféle bakteriális mikroszöveti formákat azonosítottak, amelyeket mikrobiális tevékenységre utaló ásványok és azokba csapdázódott szerves anyagok építettek fel, ami arra utal, hogy egyszer létezett élet a Marson. A magyar kutatók nemcsak a 175 millió éves marsi meteoritban, hanem négy, a kisbolygóövből származó 4,5 mil­liárd éves meteorit vizsgálata során szintén kezdetleges életre utaló maradványok jelenlétét igazolták. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a csillagközi térből érkezhettek baktériumok (alvóbaktérium-spórák) a Naprendszerbe, majd megfelelő körülmények esetén aktivizálódhattak.

A meghökkentő következtetés komplex megközelítés eredménye, aminek előzménye a földi mangán- és vasércekben meglévő baktériummaradványok kimutatása volt. Ezt az eljárást alkalmazták a meteoritokra. A módszer lényege, hogy a kőzetet kőzetmikroszkóppal ezerszeres nagyítással vizsgálták, feltárva a minták mikroszövetét – milyen formák alkotják azt. Kétféle spektroszkópiával határozták meg ásványi- és szervesanyag-összetételüket roncsolásmentes technikával, ami megannyi alapvető adattal szolgált.

Pontosan megállapították, hogy milyen típusú szerves anyagok ásványosodtak be, milyen eloszlásban találhatók bennük. A szerkezeti hierarchia néven ismert módszert is alkalmazták, illetve izotópvizsgálati adatokat is felhasználtak, és kizárták a földi eredetű szennyezés lehetőségét. A 2000-es évek elejére szakmai egyetértés alakult ki arról, hogy mikor mondhatják egy kőzetre, hogy mikrobiális eredetű. Ezen a hét pontból álló teszten is sikerrel átmentek a minták.

Az amerikai InSight űrszonda tavaly november óta kutatja bolygószomszédunk felszínének titkait
Fotó: NASA

Mindezek alapján Polgári Márta, Bérczi Szaniszló (ELTE Fizikai Intézet nyugalmazott docense) és Gyollai Ildikó (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) azt állítják, hogy a földi prokariótákhoz hasonló baktériumok jelenlétére utaló nyomokat találtak. Következtetésük szerint létezhetett élet a vörös bolygón. Kutatásuk azt is sugallja, hogy más bolygókon is jelen lehetett az életnek ez az egyszerű formája. Meggyőződésük, hogy a kőzetekbe ágyazott ásványosodott szerves anyagok, mikrobiális szöveti elemek több milliárd évig megőrződhetnek.

„Munkánk fontos, mert integrálja a biológiát, a kémiát és a környezettudományokat. A kutatás a planetológusoknak, a meteorit és az asztrobiológia szakértőinek, az élet eredetét kutatóknak, valamint a nagyközönségnek is érdekes lesz” – magyarázza Gyollai Ildikó, aki szerint a kutatócsoport eredménye és módszerének alkalmazása megváltoztathatja a meteoritok vizsgálatát a jövőben. Előbb azonban heves szakmai vitára számítanak, de nem félnek a megméretéstől.

A De Gruyter kiadó Open Astronomy című folyóiratában megjelent közleménnyel a nemzetközi tudományos élet megismerte felfedezésüket. A reflexiók és az idő dönti el, hogy a megközelítés megállja-e a helyét. Sem túlértékelni, sem alulértékelni nem akarják felfedezésüket, de a kutatók úgy érzik, munkájuk a bemutatott komplex elemzési rendszer alapján alátámasztott.

Nem ez az első ilyen jellegű felfedezés. Több mint két évtizeddel ezelőtt amerikai asztrobiológusok – szerintük ugyancsak baktériumszerű – fosszíliákat találtak egy marsi kőzetben. Laboratóriumi kísérletekkel azonban ezt cáfolták. 2010-ben újabb mikroorganizmus-maradványokkal állt elő egy kutatócsoport. Egyelőre nem bizonyosodott be, hogy élőlények hagyták-e azokat hátra.