Fotó: Reuters
A kelet-közép-európai országokat számos vád érte azzal kapcsolatban, hogy roma nőket vetettek alá sterilizációnak, sokszor a tájékozatlanságukat használva ki abortuszok, császármetszéses szülések alkalmával. Több országban perek kezdődtek, és volt, amelyik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé került. Volt olyan roma nő, akinek a magyar állam is kártérítést ajánlott fel. Ma a kérdés különösen Csehországban és Szlovákiában van jelen a közéletben, mert a kommunista Csehszlovákiában – a roma népesség szaporulatának visszaszorítására – 1971-től kezdődően titkolt, de kiterjedt gyakorlatnak számított a műtéti sterilizáció. A cseh ombudsman becslése szerint több mint 90 ezer nő lett ilyen beavatkozás áldozata. Egyikük, Elena Gorolova aktivista civil szervezetet alapított érdekeik képviseletére. Egy kártérítést sürgető küldöttséget tavaly augusztusban fogadott Andrej Babis cseh kormányfő.
A kényszersterilizációk kérdésének újfajta leágazása, hogy egyes országok ma is megkövetelik a nemzőképtelenséget a nemátalakító műtétek előtt. Japánban például emiatt 2004 óta nyolcezer embernek kellett sterilizációnak alávetnie magát. Európában ezt a gyakorlatot az EJEB 2017-ben jogellenesnek nyilvánította, de jogvédők a mai napig bírálják Finnországot, amiért nem hajtja végre a bíróság rendelkezését.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!