A nyelvünkkel is érzékeljük az illatokat

2019. 05. 02. 15:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orrban található szaglóreceptorok az emberi nyelv ízlelősejtjeiben is előfordulnak – az amerikai Monell Center tudósainak eredménye azt sugallja, hogy az illat -és az ízérzékelés a korábban gondolttal ellentétben először a nyelvben, nem pedig az agyban kezdődik. – Kutatásunk segíthet megmagyarázni, hogy a szagmolekulák hogyan befolyásolják az ízérzékelést – mondta a tanulmány vezetőszerzője, Mehmet Hakan Ozdener sejtbiológus a Sciencedaily.com-nak.

Az ízlelés elsődleges célja a mérgezés ellen védekezés, emellett segít a tápláló étel felfedezésében. Az ember öt különböző alapízt érez: édes, savanyú, sós, keserű, umami. Az első négyet nem kell magyarázni, az ötödik, az umami tulajdonképpen egy aminosav, az L-glutamát íze. Az umamit vagy glutamátot gyakorta használják csapnivaló minőségű ételek ízének intenzívebbé tételére. Innen ered a sokat emlegetett kínaiétterem-szindróma: az ilyen helyeken használt rengeteg glutamáttól könnyen rosszul lehetnek az érzékenyebb vendégek.

Eddig az ízt és a szagot független érzékszervi rendszereknek tekintették, amelyek addig nem hatottak egymásra, amíg a megfelelő információ el nem érte az agyat. A Chemical Senses lapban megjelent munkájukban Ozdener és kollégái arról számoltak be, hogy a genetikai és biokémiai módszerekkel kezelt ízlelősejt-tenyészetben olyan kulcsfontosságú molekulákat találtak, amelyek a szaglóreceptorokban vannak jelen. Képalkotó eljárás segítségével megállapították, hogy az ízlelősejtek a szaglóreceptorokhoz hasonlóan reagáltak a szagmolekulákra. Az eredmény arra utal, hogy a szaglóreceptorok szerepet játszhatnak az ízlelésben. Ezt támasztja alá a kutatók azon felismerése, hogy egyetlen ízlelősejt szagló- és ízlelőreceptorokat is tartalmazhat.

A felfedezés olyan szagalapú ízmódosítók fejlesztéséhez vezethet, amelyek segíthetnek a táplálkozással kapcsolatos betegségek – mint például az elhízással és a cukorbetegséggel kapcsolatos túlzott só-, cukor- és zsírbevitel – leküzdésében. Az eredmény a szag érzékelésének megértését is segítheti. A kutatók ugyanis még nem tudják, hogy mely molekulák aktiválják a szervezetünkben lévő 400 különböző szaglóreceptort.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.